Egyiptom végül mégis lehetővé tette az ideiglenes személyforgalmat a határállomáson, pedig az izraeli közszolgálati rádió szerda reggeli jelentése szerint a Sínai-félsziget őrhelyének megtámadása miatt lemondták a szerda délelőttre meghirdetett hatórás ideiglenes határnyitást. Ez az első utazási lehetőség múlt péntek óta, amikor biztonsági okok miatt bizonytalan időre lezárták az országot az övezettel összekötő rafahi határátkelőt, 1,7 millió gázai egyetlen hivatalos külföldre nyíló kapuját.

A határ gázai és egyiptomi oldalán ezrek várakoztak az átkelésre, a kedden kezdődött iszlám böjti időszak, a ramadán előtt mekkai zarándoklaton lévő nyolcszáz gázai pedig Szaúd-Arábiában várta a helyzet változását, mert a határzár miatt nem engedték fel őket a Kairóba tartó repülőgépekre.

Az egyiptomi hadsereg már a hatalomváltás előtt, körülbelül két hete megkezdte a gázai csempészalagutak elleni harcot, katonákat és páncélozott járműveket vittek a 15 km hosszú határra. Lezártak, felrobbantottak és homokkal tömtek be számos alagutat, hogy ezzel akadályozzák iszlamista fegyveresek bejutását a Sínai-félszigetre, illetve Egyiptomba a Muzulmán Testvériség megsegítésére.

Ennek nyomán hiánycikk lett az övezetben az államilag dotált, olcsóbb egyiptomi üzemanyag, nagyrészt megbénult a közlekedés, és akadozik az áramszolgáltatás. A területet kormányzó Hamász szóvivője közölte, hogy veszélybe került a szennyvízelvezetés és a tömegközlekedés is.

A Háárec című izraeli lap szerint az Egyiptomból csempészalagutakon át érkező benzin literenkénti ára 3,4 sékel, vagyis körülbelül 215 forint, a gázolajé pedig 3 sékel, míg az Izraelből származó, támogatás nélküli benzin 6 sékelbe, a gázolaj 5 sékelbe kerül. Az izraeli árakat csak kevesen tudják megfizetni, ezért hosszú sorok állnak az egyiptomi üzemanyagért. Az üzemek egy része bezárt, és tovább nőtt a munkanélküliek eleve nagyon magas, majdnem 25 százalékos aránya.