Az ellenzéki győzelemmel, nyolc év munkáspárti kormányzás után a Höyre vezetője, Erna Solberg lehet Norvégia új miniszterelnöke. A közép-jobb pártok a részeredmények szerint együttesen a voksok 53,8 százalékát kapták.

Ugyanakkor kérdéses, hogy a konzervatívoknak sikerül-e többségi koalíciót alkotnia az ellenzék három másik pártjával, amelyek közt ott van a bevándorlás-ellenes populista Haladó Párt (FP) is. Elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Solbergnek az FP-vel közös kisebbségi kormányzást kell vállalnia, a liberálisok és a kereszténydemokraták külső támogatásával, ha utóbbiak elutasítják, hogy a Haladó Párttal osztozzanak a hatalmon.

Erna Solberg az este köszönetet mondott az olajban gazdag Norvégia szavazóinak, amiért a voksok 26,9 százalékával az elmúlt 28 év legjobb eredményéhez segítették hozzá a konzervatívokat. "A szavazók választhattak a 12 évi vörös-zöld kormányzás és egy új eszméket, új megoldásokat kínáló új kormány között" – mondta Solberg pártja győzelmi partiján.

A Jen Stoltenberg miniszterelnök munkáspártja (DnA) által vezetett középbal koalíció együttesen 40,6 százaléknyi voksot kapott, s ezzel a számítások szerint 72 képviselőt küldhet a parlamentbe, miközben a DnA maradt a legnagyobb norvég párt a maga 30 százalékos eredményével. Stoltenberg az éjjel beismerte vereségét, és bejelentette, hogy a költségvetés október 14-i beterjesztése után távozik posztjáról.

Egyes vélemények szerint a Stoltenberg vezette munkáspártot (DnA) és koalíciós partnereit – a szocialista baloldalt (SV) és a centrumpártot (SP) – azért váltották le a választók, mert megunták őket 8 évi kormányzás után. Más vélemények szerint azonban azért, mert nem tudták kihasználni azt a történelmi lehetőséget, hogy a gazdasági válság elkerülte Norvégiát.

Bár hatalmas olajbevételei segítettek az országnak, hogy ellenálljon az európai pénzügyi válságnak, s a munkanélküliség is alacsony maradt Stoltenberg nyolcévi kormányzása alatt, a konzervatív pártnak sikerült sok szavazót magához vonzania azzal az ígérettel, hogy hozzáférhetőbbé teszi a magán egészségügyi ellátást és csökkenti az adókat, hogy levegőhöz juttassa a vállalkozásokat.

A 2005 óta hivatalban lévő Stoltenberget sok bírálat érte amiatt is, hogy a hatóságok nem léptek fel elég erőteljesen az Anders Behring Breivik által 2011. július 22-én elkövetett, Utoya szigeti mészárlás során.