Putyin azt is bejelentette, hogy nemcsak a katonai bázis tevékenységét újítják fel, de az Új-szibériai-szigeteken lévő repülőteret is rendbe hozzák. "Lehetővé tesszük, hogy az északi-tengeri útvonal biztonsága és hatékonysága érdekében együtt dolgozhassanak a katasztrófavédelem emberei, a hidrológusok, a klímaszakértők". Az intézkedések elősegítik az orosz Északi-sarkvidék hatékony ellenőrzését – tette hozzá.

Arkagyij Bahin védelmi miniszterhelyettes vasárnap úgy fogalmazott: "mindörökre visszatértünk az Északi-sarkvidékre".

Vlagyimir Koroljov admirális, az orosz haditengerészet Északi Flottájának parancsnoka a védelmi minisztériumban tartott tanácskozáson bejelentette, hogy a Tyemp nevű repülőtér október elsejére elkészül, és nemcsak helikoptereket, de repülőgépeket is tud majd fogadni.

Az Északi Flotta egységei, élükön az atommeghajtású Pjotr Velikij (Nagy Péter) rakétacirkálóval már a múlt csütörtökön megérkeztek az Új-Szibériai-szigetekhez. A hajók a Kotyelnij-szigeten kötöttek ki, és részben az északi-sarkvidéki orosz repülőtér beindításához szükséges üzemanyagot szállították a helyszínre.

A területen műholdas távközlési berendezést állítottak fel, valamint egy egészségügyi blokkot és szálláshelyeket is létesítettek. Egy újabb, közepes nagyságú hajók fogadására alkalmas kikötőt is terveznek építeni – közölte Koroljov tengernagy.

A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta orosz hadihajók nem járőröztek az Arktisz térségében, amelynek ásványkincseire, főképpen energiahordozóira öt ország: Dánia, Kanada, Norvégia, Oroszország, Egyesült Államok is igényt tart.   

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap kommentárja szerint Oroszország a hadiflotta hajóinak az Új-Szibériai-szigetekre küldésével és a katonai bázis újbóli megnyitásával azt demonstrálja, hogy jogot formál az Arktiszra és annak ásványkincseire. Viktor Litovkin szerint ilyen messzire, az északi szélesség 73 fokán túlra még nem jutottak el orosz hadihajók. A szovjet időkben az ilyen küldetéseket nem hozták nyilvánosságra.