David Cameron brit kormányfő augusztusban fordult Brüsszelhez, hogy az Európai Unió küldjön megfigyelőket a brit felségterületnek számító Gibraltár és Spanyolország határára. Azt ellenőriznék, hogy a spanyol hatóságok tiszteletben tartják-e a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának uniós elvét.

A spanyol külügy éppen a pénzmosás és a csempészet elleni fellépést nevezte meg az ellenőrzés okaként, és jelezték, hogy Nagy-Britannia részeként Gibraltár nem tagja a határok nélküli mozgást lehetővé tévő schengeni övezetnek. Madrid határátlépési díj bevezetésével is fenyegetőzött, amivel gyakorlatilag anyagi romlásba döntött volna mindenkit, aki Gibraltáron él. Ezzel kapcsolatban Brüsszel már jelezte, egészen biztos, hogy ez ellentétes lenne az uniós joggal.

A spanyol-gibraltári kapcsolatok azután váltak feszültté augusztus elején, hogy Gibraltár a spanyol határ közelében levő vizeken mesterséges sziget építésébe fogott, ami a spanyolok szerint korlátozza a halászatot. Madrid válaszul szigorította az ellenőrzést a gibraltári határátkelőn, ami jelentősen növelte az utazók várakozási idejét. A spanyol kormány emellett azt is kilátásba helyezte, hogy nem engedi át légterén a Gibraltárba tartó repülőket. Nagy-Britannia szerint Madridnak nincs joga ilyen jellegű korlátozást bevezetni, az intézkedéseket a britek politikailag motiváltnak és teljesen aránytalannak tartják.

Gibraltár idén kereken 300 éve tartozik brit fennhatóság alá: 1713-ben került a britek kezére a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződés értelmében. A spanyol kormányok az utóbbi években ismételten megkérdőjelezték a szerződés érvényességét.