Jöhetnek a brit "részegtárolók"

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Magáncégek által működtetett „részegtárolókat” állítanának fel Londonban, mert a rendőrség nem szeretne éjszaka részegekre vigyázni. A fogdákba azért a rendőrök vinnék be az ittasan randalírozókat, akik akár 400 fontos bírságra is számíthatnak.

Őrizet alá helyezné, és súlyos bírsággal sújtaná a londoni rendőrség az utcán részegeskedőket, akiket magáncégek által működtetett detoxikálókban, úgynevezett „részegtárolókban” („Drunk Tank”) helyeznének el, amíg ki nem józanodnak. Másnap a delikvenseknek maguknak kéne kifizetniük az ellátásuk teljes költségét. A javaslatot támogatók szerint erre egyrészt azért van szükség, mert a rendőrség nem ér rá egész éjszaka a fogdába bevitt részegekre figyelni, másrészt ezzel az állami költségek is csökkennek.

„Nem értem, miért kéne a rendőrségnek vagy az egészségügynek felügyelnie azokat, akik olyan részegek, hogy nem tudnak magukra vigyázni” – nyilatkozta a Telegraphnak Adrian Lee, a Northamptonshire-i rendőrség felügyelője. „Miért ne vigyük őket egy részeg-cellába, amit magáncég működtet, és hagyjuk, hogy ez a cég felügyelje őket éjszaka, amíg ki nem józanodnak? Ha ez megtörtént, kaphatnak egy fix összegű bírságot, a cég kifizettetheti velük az ellátásukat. Ez az összeg elég magas lenne, így a büntetés elrettentő ereje is növekedne.”

Drágább lenne berúgni, mint a Ritzben éjszakázni

A rendőrség becslése szerint 3-400 fontba (100-140 ezer forint) kerül a rendőrségi fogdára szállított részeg ellátása egy éjszakára, „többe, mint egy éjszaka a Ritz szállodában”. Az eljárás értelmében az illetőt 15-30 percenként meg kell vizsgálni, amíg teljesen ki nem józanodik. A magas költségek ellenére az utcai részegeskedésért kiszabható legmagasabb bírság csak 80 font. Emiatt az alkohollal kapcsolatos törvénysértések csaknem 11 millió fontba kerülnek Nagy-Britanniának. Ráadásul a hasonló esetek száma évről évre emelkedik, tavaly csak Londonban 31 ezer embert bírságolt meg a rendőrség az utcán, részegen folytatott, köz- és önveszélyes magatartás miatt.

Tavaly egy beszédében David Cameron brit miniszterelnök is a „részegtárolók” létrehozása és az utcai részegeskedés elleni szigorúbb fellépés mellett érvelt, bár ő nem beszélt a várható bírságokról, és végül a kormány nem tett konkrét lépéseket. Egyelőre más eszközökkel sem léptek fel az alkoholizmus ellen: Adrian Lee kritizálta a kormányt, amiért ígéreteik ellenére nem vezettek be minimumárat az alkoholra Angliában és Walesben. Az erre vonatkozó tervek azért buktak meg, mert attól tartottak, az igazságtalanul büntetné a mértékletes alkoholfogyasztókat is.

Nálunk az adózók fizetik

Egyesek szerint azonban éppen a dráguló italárak vezettek a kevésbé kulturált italfogyasztás elterjedéséhez: a Sky News által megkérdezett newcastle-i és northumbriai szórakozóhely-tulajdonosok, illetve rendőrök szerint egyre gyakoribb, hogy a szórakoztatóhelyekre érkező vendégek saját üvegükben nagyobb mennyiségű röviditalt csempésznek be a klubokba. Állításuk szerint a problémán a biztonsági őrök szigorúbb fellépése segített némiképp.

Magyarországon a 2000-es évek végéig működtek az úgynevezett kijózanító állomások a kórházakban, ahova elsősorban a mentők vihették be azokat, akiknél súlyosabb alkoholmérgezést gyanítottak, jelenleg az Országos Toxikológiai Intézet állomásai töltik be ezt a szerepet. A britek ezzel szemben inkább az amerikai modellt követnék: az Egyesült Államokban több helyen alkalmaznak már magánkézben lévő „részegtárolókat”, amelyek a rendőrséggel együttműködve felügyeli és bírságolják meg a részegeskedőket.