Egyiptom első szabadon választott elnökét a hatalma ellen szerveződött tömegtüntetések nyomán július 3-án döntötte meg a hadsereg.

Az új kormányzat azóta minden eszközzel fellép a Muzulmán Testvériség tüntető hívei ellen, a hatóságok tiltakozók százait ölték meg, a szervezet mintegy kétezer aktivistáját tartóztatták le, és múlt szerdán hivatalosan is feloszlatták a mozgalmat.

Megdöntése óta Murszit titkos helyen őrzik. Pere, amelyben erőszakra való felbujtással vádolják, november 4-én kezdődik.

"Az elnök nem fog visszavonulni, tárgyalni vagy kompromisszumokba belemenni, tekintettel a mártírokra, a sebesültekre, a letartóztatottakra és az eltűntekre" - szögezte le Murszi családja egy nyilatkozatban, amelyet a Muzulmán Testvériség weblapja tett közzé.

Az íd al-adha muzulmán ünnep alkalmából közzétett nyilatkozat azt hangoztatja, hogy Murszi "nem fog visszafordulni a demokratikus útról, akkor sem, ha ezért lelkével kell fizetnie".

Murszi és a Testvériség más vezetői azzal vádolják a hadsereget, hogy államcsínyt hajtott végre, semmissé téve a Hoszni Mubarak elnök elleni 2011-es felkelés vívmányait.

A hadsereg ezzel szemben azt állítja, hogy a tömegek akaratát teljesítette, és tervet ajánl a szabad és tisztességes választások megtartására. Közben egyik fél sem hajlik arra, hogy részt vegyen egy átfogó politikai folyamatban.

Pénteken újabb szórványos tüntetéseket tartottak Murszi zömmel iszlamista hívei abból az alkalomból, hogy 100 nappal korábban menesztették a volt elnököt. Elálltak ugyanakkor attól a nagygyűléstől, amelyet a kairói Tahrír terére terveztek, ahol egy héttel korábban 59-en haltak meg a véres összecsapásokban, jórészt a volt államfő hívei.