Az elnök ezt az ország három volt államfőjével, Leonyid Kravcsukkal, Leonyid Kucsmával és Viktor Juscsenkóval folytatott megbeszélésén mondta - jelentette Kovács Andrea, az MTI tudósítója Kijevből. A bejelentés szerint a küldöttség "valószínűleg szerdán utazik" Brüsszelbe. 

Janukovics azt a feladatot adta a kormánynak, hogy gyorsítsa fel a tárgyalási folyamatot annak érdekében, hogy az EU következő csúcsértekezletére, jövő év márciusára elkészülhessen egy új, kompromisszumos megállapodás. "Olyan feltételeket akarunk elérni, amelyek megfelelnek Ukrajnának, az ukrán termelőknek és az ukrán népnek" - mondta az elnök a találkozóról készült televíziós tudósításban. "...ha sikerül ilyen kompromisszumra jutnunk, akkor aláírhatjuk" - tette hozzá. 

Brüsszel néhány napja elzárkózott a már megkötött EU-ukrán társulási megállapodás módosításától vagy újratárgyalásától. 

Az ukrán államfő ígéretet tett arra is, hogy a november 30-i diáktüntetés brutális szétoszlatásában részt vett rendfenntartókat a vizsgálat idejére felfüggesztik a munkavégzés alól. Arra kérte a főügyészt, hogy a letartóztatott tüntetők közül eresszék szabadon azokat, akik "nem követtek el súlyos bűncselekményt". 

Az ukrán politikai válságot az váltotta ki, hogy november 21-én a lakosságnak egy váratlan kormányrendeletből kellett megtudnia: Janukovics elnök nem írja alá az ország EU-társulási megállapodását. A tiltakozások első hullámát egy második követte, miután november 30-án hajnalban a Függetlenség terén rohamrendőrök brutálisan szétverték a diákok békés, pártsemleges demonstrációját. 

A résztvevők azóta már nemcsak az ország uniós integrációját követelik, hanem hatalomváltást, és az erőszakos rendőri fellépés felelőseinek megbüntetését, valamint a letartóztatott ellenzéki aktivisták szabadon bocsátását. Jelenleg 11 tüntető van letartóztatásban, amiért a tüntetések alatt állítólag részt vettek a rohamrendőrökkel való összecsapásokban. Ha bűnösnek találják őket, 3-7 év közötti börtönbüntetést szabhatnak ki rájuk. 

Közben kiszivárgott hírek szerint Kravcsuk és Kucsma azt javasolta Janukovicsnak, hogy menessze Mikola Azarov miniszterelnököt. Kravcsuk szavai szerint Janukovics elismerte, hogy a Függetlenség terén jogtalanul alkalmaztak erőt a rendvédelmi szervek tagjai. 

Előzőleg, a hajnali órákban a rohamrendőrök teljesen kiszorították a kijevi kormányzati negyed utcáiból a tüntetőket. Maguk a tüntetők nem szegültek szembe a rendőri intézkedéssel, ennek ellenére az előzetes adatok szerint tízen sérültek meg közülük. A demonstrálók közé egyes értesülések szerint provokátorok vegyültek, akik botokkal és gázspraykkel támadták a rendvédelemi alakulat tagjait. 

Egy másik helyszínen, a Függetlenség terén kedden is folytatódott a tüntetés. Egy hatalmas kivetőn dokumentumfilmet mutattak a kilenc évvel ezelőtti "narancsos forradalomról", időnként pedig a televíziók hírműsoraira kapcsoltak át. Mintegy száz demonstráló napközben Olekszandr Popovnak, a kijevi városi adminisztráció vezetőjének háza elé vonult. Azt követelték, hogy a hatóságok ne alkalmazzanak erőszakot a békés tüntetők ellen. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ellenzék elleni rendőri razziák kisiklathatják a válsághelyzet rendezésére megindult folyamatot. 

Ashton hétfő este Brüsszelben adta ki erről szóló közleményét, néhány órával tervezett kijevi tárgyalásai megkezdése előtt. Az uniós tisztségviselő közvetíteni próbál a kormányoldal és az ellenzék között a párbeszéd megindulása, a válság békés rendezése érdekében. Ashton a lehető legnagyobb mértéktartásra szólította az ukrán hatóságokat, és azt kérte, hogy az erő alkalmazása helyett adjanak teret a tárgyalásos megoldásnak.  

Az orosz törvényhozás alsóháza kedden nyilatkozatban szólította fel az ukrajnai ellenzéket, hogy térjen vissza a politizálás törvényes keretei közé. Az orosz törvényhozók ugyanakkor nyílt beavatkozásnak tartják külföldi politikusok, állami vezetők fellépését és részvételét az ukrajnai tüntetéseken.