Az MKP kibővített elnöksége már december hetedikén úgy határozott, hogy a párt Bárdos Gyulát, az MKP elnökségi tagját, a Csemadok elnökét jelöli a jövő tavaszi államfőválasztásokon, ám ezt a döntést a párt Országos Tanácsának is jóvá kellett hagynia. Bárdos jelölését az MKP OT a titkos szavazáson egyhangúlag, 70 igen szavazattal hagyta jóvá.

Berényi József, a párt elnöke "forradalmi döntésnek" nevezte, hogy az MKP először állított saját államfőjelöltet, és így Bárdos Gyula személyében most először lesz magyar nemzetiségű jelölt is az elnökválasztáson.

Bárdos Gyula úgy fogalmazott, jelölésével bizonyítani akarják, hogy a felvidéki magyarok nem másodrangú állampolgárok Szlovákiában, és a közösségükkel mindenkinek számolnia kell.

Berényi József szavai szerint az MKP a korábbi években azért nem indított saját államfőjelöltet, mert egyrészt "nem volt meg a bátorsága hozzá", másrészt  pedig nem volt olyan személy, akinek lett volna bátorsága a jelöltség elfogadásához. A helyzet a pártelnök szerint azóta megváltozott, megérett az idő magyar elnökjelölt indítására, a közösségi érdek is ezt kívánta, mivel a többi államfőjelölt csak közhelyek szintjén foglalkozott volna a szlovák-magyar kapcsolatokkal és a felvidéki magyar közösség helyzetével.

"A felvidéki magyarság helyzete romlik, és nekünk minden párbeszéd lehetőséget ki kell használnunk, amely lehetővé teszi,  hogy magyarázzuk az igazunkat és védjük álláspontunkat" - szögezte le. A jelölt elfogadottságával kapcsolatban rámutatott: Bárdos Gyula jelölését az MKP OT 71 tagja, 70 szavazattal hagyta jóvá, egyedül a jelölt nem szavazott. "Korábban még soha nem volt példa arra, hogy titkos szavazáson a párton belül bárki megkapja az összes voksot" - hangsúlyozta. Hozzátette: Bárdos Gyula integráló, nem pedig megosztó személyiség, s így remélhetőleg pártszimpátiára való tekintet nélkül az egész felvidéki magyarságot valamint a többi nemzeti kisebbséget és a szlovák választókat is meg tudja majd szólítani.

Bárdos Gyula, az MKP köztársaságielnök-jelöltje elmondta: azért is vállalta a jelölést, mivel maga is úgy érzi, elérkezett az idő arra, hogy a magyaroknak önálló államfőjelöltjük legyen. "Ezzel is bizonyítjuk, hogy egyenrangú állampolgárai akarunk  lenni az országnak" - hangsúlyozta. Több konkrét példát, köztük a bezárásra ítélt kisiskolákat, a peredi népszavazást valamint Malina Hedvig ügyét felhozva rámutatott: sok és mostanság egyre több olyan eseményt lehet tapasztalni, amelyek hátrányosan érintik a  magyarságot, s ezek a példák is azt mutatják, hogy szükség van magyar államfőjelöltre. Azt MTI azon kérdésére, hogy az erőviszonyokat tekintve nyerhet-e ellenzéki jelölt a tavaszi államfőválasztáson, Bárdos Gyula így válaszolt: határozottan, s az is Ficóék dilemmáját mutatja hogy a kormánypárt máig nem jelentette be, kit indít az államfőválasztáson.

Szlovákiában jövő tavasszal lesz a sorrendben már negyedik államfőválasztás. A mostani elnök, Ivan Gasparovic, akit a jelenlegi kormánypárt, a Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatásával választottak meg, már nem indulhat újra, mivel már a második megbízatását tölti. A szlovák kormánypárt eddig nem jelentette be, kit jelöl, erre várhatóan még decemberben sort kerít. A pozsonyi sajtó arra számít, hogy az Irány - Szociáldemokrácia jelöltje a jelenlegi kormányfő, Robert Fico lesz. Eddig  tizenkét jelölt, köztük néhány független erősítette meg indulási szándékát a jövő évi elnökválasztáson. Bugár Béla szlovák-magyar pártja, a Most-Híd nem indított saját jelöltet, ők a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelöltjét, Pavol Hrusovskyt támogatják.