Sajnos egyre inkább úgy tűnik, az ukrán válságban szemben álló felek békésen már nem lesznek képesek konszolidálni a helyzetet, erőteljes nagyhatalmi diplomáciai lépések nélkül csak még több vérontással dőlhet el, kié lesz a hatalom – állítják a hvg.hu által megkérdezett szakértők. (Az ukrán válságról folyamatos közvetítést olvashat.) Deák András, a CEU tanára, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa például úgy véli, Viktor Janukovics elnök a jelek szerint már minden áron hajlandó lesz megkísérelni megtartani a hatalmát, miközben ő a felelős a helyzet elfajulásáért.

„Janukovicsnak a novemberi tömegdemonstrációk után három hónapja lett volna arra, hogy valamilyen kísérletet tegyen a rendezésre. Nem tette, még csak meg sem próbálta, soha semmit nem kezdeményezett, így törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb elfajulnak a dolgok” – mondta Deák. A tomboló erőszak arra utal, hogy Janukovics a vesztét érzi, és már csak a közvetlen túlélésre gondol. Az sem számít neki, hogy az erőszak alkalmazásával még támogatói számára is szalonképtelen lesz, és az eddig őt pártoló oligarchák is kilépnek mögüle. Rinat Akhmetov, az ország leggazdagabb embere is többször bírálta például az erőszak alkalmazásáért.

Beszáll a hadsereg is?

Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerint az is elképzelhető, hogy Janukovics egyenesen az életét félti, így bármely pillanatban elmenekülhet. Vagy ha nem, akkor még komolyabb erőszakot alkalmazhat. „A Harkivból és más városokból felvezényelt ejtőernyősök estére Kijevben lesznek, könnyen elképzelhető, hogy soha nem látott erőszak következik, és Janukovics – bármi áron is – reggelre meg akarja tisztítani a Majdant” – mondta csütörtök este Rácz András. Ugyanakkor látszik, hogy az elnök nem feltétlenül bízik a hadseregben, ennek jele a vezérkari főnök leváltása is. Rácz András szerint ha például a hadsereg úgy dönt, hogy átáll, akkor Janukovicsnak egyből vége lehet. (Igaz, a legújabb hírek szerint ennek éppen az ellenkezője történik: a védelmi minisztérium bejelentette, hogy kész erőszakot alkalmazni a tüntetőkkel szemben.) Ráadásul ma már szinte biztos, hogy Putyin sem fogadná be, ha esetleg elmenekülne – maradna a számára Minszk. Hiszen Alekszandr Lukasenko minden szívbaj nélkül hagyta az elűzött kirigiz diktátort, Kurmanbek Bakijevet is 2010-ben az országban maradni.

Kijevben nincs jó megoldás egyelőre

AFP / Sergei Supinsky

Ám ma már nem csak Janukovicstól, de az ellenzéktől sem várható, hogy saját erejéből, saját kezdeményezésére rendezni tudja a helyzetet. Deák András szerint erre maximum akkor lenne minimális esély, ha Vitalij Klicskóék mondjuk olyan megoldást javasolnának, amiben Janukovics távozása mellett az is szerepel, hogy az ország hosszabb távú orientációja, egy esetleges EU-előcsatlakozási szerződés egy darabig nem kerül szóba, bárki is irányítsa Ukrajnát. „Ez esetleg elfogadható lenne a mérsékelt ellenzéknek, illetve a Janukovicsot támogatók, vagy az oroszbarát keleti területeken élők számára is. Persze ez már nem lenne elég a radikálisoknak, akik valószínűleg ezután is a téren maradnának, s kiderülne, hogy az ellenzék vezetőinek ma már valószínűleg nincs rájuk befolyása.”

Erre azonban vajmi kevés esély van, így maradna a nemzetközi közvetítés, amivel Deák András szerint az a gond, hogy „Ukrajna egész egyszerűen oly mértékben került a geopolitikai játszmák középpontjába, hogy néha az az érzésem, olyan helyzetben vannak, mint a XVIII. századi Lengyelország, amit háromszor is felosztottak a nagyhatalmak egymás között”. Vagyis igazából az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak, és Oroszországnak is meg kellene egyeznie a fenti feltételben (tehát, hogy egyelőre 'elfelejtik', hogy az EU-hoz, vagy a vámunióhoz csatlakozzon-e Ukrajna”), de ez Deák András szerint „oly mértékű szuverenitáskorlátozást jelentene az ukránokkal szemben, hogy ilyet nyilván senki nem vállalhat fel”.

Csőd

A rövid és középtávú következmények a következők lehetnek, a már említetteken kívül:

- ha Janukovicsnak sikerülhet is erővel levernie az ellenzéket, politikailag már halott, gyakorlatilag csak addig maradhat hatalmon, amíg a nagyhatalmakkal meg nem egyezik hatalma átadásáról egy elfogadható szereplőnek. Deák András szerint azokat a nyugati városokat, ahol ma már alternatív hatalmi struktúrák jöttek létre, már így sem tudná pacifikálni, Rácz András szerint azonban Janukovics könnyen az „eseti terror” eszközéhez fordulhat: nyilván nem fogják ostrommal bevenni ezeket a településeket, de ellenzéki vezetők meggyilkolásával, aktivisták, tüntetők megverésével, elrablásával megpróbálkozhatnak, hogy így rettentsenek el mindenkit az ellenzéki alternatív adminisztráció támogatásától.

Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson!

AFP / Dimitry Serebryakov

- ha esetleg nyer a nyugatos ellenzék, hosszabb távon akkor sincs jó megoldás Ukrajna számára. Az ország gazdasága csődben van – ráadásul a legnagyobb kereskedelmi partner Oroszország, az orosz export a többszöröse az EU-ba irányulónak –, és olyan elavult szerkezetű, hogy rövid távon, és nagyon fájdalmas reformok nélkül ezen nem is lehet változtatni. Ukrajnát 2008-ig a magas acélárak és a Moszkva által biztosított alacsony energiaárak tartották el. A posztszovjet típusú gazdaság a kohászatra és a gépgyártásra épül, utóbbi egyedüli felvevőpiaca Oroszország. Vagyis ezt a két ágazatot szanálni kellene egy új vezetésnek. „Képzeljük el a helyzetet, amikor a mostani ellenzék, kormányra kerülve az uniós csatlakozás jegyében elkezdi bezárni a donyecki bányákat és ipari üzemeket” – mondta Deák András.

Így a két szakértő szerint rövid távon egyszerűen nincs olyan megoldás Ukrajna számára, ami ne lenne nagyon fájdalmas.

„Ukrajna egy csődben lévő gazdaság terhét cipelve néz szembe egy extrém mély politikai megosztottsággal, miközben külpolitikai szempontból is egymással mélyen ellentétes törekvések középpontjában áll. Ebből a három, önmagában is nagyon súlyos problémából legalább kettőt meg kellene oldani, hogy legyen esély a hosszabb távú kilábalásra, de jelenleg egyiket sem sikerül. Néha az az érzésem, az ukránok számára a történelem soha nem kínált jó választási lehetőségeket” – mondta Rácz András.