Csak akkor avatkozhat be egy ország Ukrajnában, ha ezt az önvédelemhez való jogára hivatkozva maga Ukrajna kéri - mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász pénteken. Oroszország néhány évvel ezelőtt alkotott egy jogszabályt, amelynek értelmében az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűek védelmében Moszkva köteles beavatkozni Ukrajnában, de az 1994-es budapesti memorandumból nem következik az, hogy bármely országnak valóban joga lenne a beavatkozásra - mondta. (A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, és kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak az erő alkalmazásától az országgal szemben, illetve a gazdasági nyomásgyakorlástól - cserébe azért, hogy Ukrajna átadja a területén lévő atomfegyvereket Oroszországnak.) 

Az Ukrajnát feszültségben tartó krími válság friss híreit itt olvashatja.

Lattmann Tamás szerint a beavatkozásra elméletben csak akkor lenne lehetőség, ha Ukrajna arra hivatkozna, hogy gyakorolni akarja az önvédelemhez való jogát, és ehhez egy másik államtól segítséget kérne. Ezzel most az a probléma, hogy kérdéses, ki a legitim vezető, aki jogosan jelentheti ki, hogy szüksége van ilyen segítségre az önvédelem gyakorlásához - magyarázta. 

Viktor Janukovics nyilvánvalóan nem támogatná, hogy az új ukrán kormány a Nyugattól kérjen segítséget, mondta a jogász, ő magát legitim elnöknek tartva inkább Oroszországhoz fordulna. "Konkrétan beavatkozni most csak úgy, hirtelen senkinek sincs joga, ahogyan az oroszoknak sincs" - mondta a jogász. Hangsúlyozta: a nemzetközi jog csak abban az esetben engedné meg a beavatkozást, ha például Oroszország agressziót, fegyveres támadást követne el Ukrajna ellen, és ezért Ukrajna önvédelmet gyakorolna. Eddig azonban senki sem állította, hogy előállt volna ez a helyzet.

Mint mondta, jelenleg új kormányzata van Ukrajnának, de formálisan, alkotmányjogi szempontból Janukovics elnöksége nem vitatható, mivel annak idején szabályosan választották meg. Közben azonban elveszítette a tényleges hatalmat, és ezt a hatalomvesztést a nemzetközi közösségben több tagja elfogadja. "Politikai szempontból lehetetlenült el Janukovics", miközben azoknak, akik jelenleg ténylegesen gyakorolják a hatalmat, "akiket legitimebb kormánynak tart mindenki", hiányzik az egyértelmű alkotmányos felhatalmazásuk - közölte. 

Lattmann Tamás szerint előbb-utóbb mindenképpen a belső jog eszközeivel kell rendezni, hogy kié a hatalom, így például a választások jelenthetnek megoldást, addig bizonytalan a helyzet. Ezért - amennyiben megtartják - a májusi előre hozott elnökválasztás tisztázhatja a helyzetet, ha azon nemzetközi megfigyelők is részt vehetnek, és kijelentik, hogy rendben folyt a voksolás - vélekedett a nemzetközi jogász.