Komoly tétje van a vasárnapi ukrajnai elnökválasztásnak: meg kell választani a téli tüntetések során megbuktatott Viktor Janukovics utódját annak ellenére, hogy a volt elnök nem is mondott le hivatalosan, a keleti megyéket fenyegető Oroszország pedig még mindig őt tekinti legitimnek. Az ukrán választásokból ráadásul legalább kétmillióan ki is fognak maradni, a fegyveres szeparatisták által uralt két keleti területen, Donyeck és Luganszk régióiban ugyanis nem fogják tudni megtartani a választásokat.

Janukovics elköszönt

AFP / Janek Skarzynski

A 36 millió választópolgárral rendelkező országban ugyan arányaiban nem tűnik soknak, ha kétmillióan kimaradnak, de a tény, hogy Ukrajna akkor tart elnökválasztást, amikor az ország egy része nem férhet majd hozzá a szavazófülkékhez, azt az üzenetet is hordozhatja, hogy a keleti megyék véleménye nem is számít, Kijev pedig lemondott az oroszbarát régiókról. Ennek ellenére a lassan fél éve ideiglenes kormánnyal és államfővel működő, több mint száz áldozatot kívánó tüntetések utáni Ukrajna a hivatalos elnökválasztással akarná legitimálni az új, Janukovics utáni helyzetet.

Maga a megbuktatott Janukovics meg sem próbál indulni az elnökválasztáson, amit alkotmányellenesnek és illegitimnek tart, de egykori ígéretei ellenére nem is nagyon próbál már visszatérni a hatalomba. Egykori pártja, a Régiók Pártja azonban két emberrel is képviselteti magát a 23 elnökjelöltet felsorakoztató szavazólapon: Mihajlo Dobkin volt harkivi kormányzó hivatalos jelöltként a közvélemény-kutatások szerint kevesebb mint 5 százalékot tudna szerezni a választásokon, míg a szintén a Régiók Pártjához kötődő Szerhij Tyihipko egykori miniszterelnök-helyettes akár 9-10 százalékot is elérhetne.

A Majdan jelöltjei

Több üzletember, egy médiamágnás és korábbi politikusok is indulnak a választáson elnökjelöltként, de az előzetes felmérések alapján keveseknek lesz esélye a győzelemre, ahogy a tüntetések központjaként szolgáló kijevi Függetlenség terének, a Majdannak a képviselői is az esélytelenek nyugalmával várhatják a vasárnapi eredményeket.

A Majdanon tüntetők képviseletében azonban hárman is indulnak. Oleh Tyahnyibok, a nacionalista, kisebbségellenes, szélsőjobboldalinak is mondott Szvoboda (Szabadság) párt vezetője a téli összecsapások idején még a tüntetők egyik politikai képviselőjeként tűnt fel, később azonban a kevésbé radikális Baktyivscsina (Haza) párt szerezte meg az ideiglenes kormányfői posztot is Arzsenyij Jacenyuk személyében. A Szvoboda párt úgy tűnik, az elnökválasztáson sem fog túl komoly eredményt elérni, Tyahnyibok a felmérések szerint 1-2 százaléknyi szavazatot tud majd csak szerezni.

Oleh Tyahnyibok

AFP / Alexandr Maksimenko

Bár az orosz álláspont szerint jelenleg Ukrajnát a Janukovicsot megdöntő, majd Kijevben randalírozó szélsőségesek irányítják, a Majdan egyik félkatonai és szélsőséges csoportjának, a Jobb Szektornak az elnökválasztáson is induló vezetője, Dmitro Jaros a közvélemény-kutatók szerint kevesebb mint egy százalékot tudna elérni. A Majdanon tüntető százezrek képviselői közül a legjobb eredményt a felmérések szerint összességében még mindig a politikában új emberként megjelenő Olga Bogomolec szerezné, a tüntetések egyik hőse, aki tavaly novembertől segítette a tüntetőket, orvosként ellátta a sérülteket, és állítólag még a rendőröknek is az útjába állt, amikor a sebesülteket a kórházban akarták letartóztatni. Bogomolecnek Kijevben ugyan komoly támogatótábora van a Majdan tüntetői között, ennek ellenére nem fog komoly nyomot hagyni az eredményen, alig 4 százalékot jósolnak neki.

Befutó lesz a csokikirály?

A vasárnapi ukrán elnökválasztás abszolút favoritjának egyértelműen a "csokikirály" Petro Porosenko tűnik, egy milliárdos üzletember, aki nem is ma kezdi a politizálást. Bár Porosenko korábban több kormányban is szolgált külügy-, valamint gazdasági miniszterként, ezúttal hivatalosan függetlenként indul annak ellenére, hogy erős szálak kötik a Vitalij Klicsko-féle Udar (Ütés) pártjához, amely támogatásáról is biztosította a jelöltet. Maga Klicsko, a bokszolóból lett politikus, aki maga is indulni akart az elnökválasztáson végül Porosenko – illetve a kijevi polgármesterség – kedvéért lépett vissza, aki mögött úgy tűnik, formálódik az abszolút többség is.

Porosenko maga is kötődik a Majdanhoz, még ha nem is tekintettek rá a tüntetők vezetőjeként, vagy politikai képviselőjeként úgy, mint Jacenyukra, Klicskóra vagy Tyahnyibokra. A politikus többször is megfordult előbb a tüntetések, majd a harcok idején a téren, később pedig az egyik első politikus volt, aki ellátogatott a fegyveresek által megszállt Krím-félszigetre is. Ráadásul a 48 éves üzletemberé a Janukovics-érában is szinte egyedül függetlennek mondott Kanal 5 tévécsatorna, valamint Ukrajna vezető csokigyára, a Roshen is, amelynek érdekeltségi körébe tartozik a magyar Tibi csoki, a Dunakavics, vagy a Cherry Queen konyakmeggy is.

AFP / Anatoliy Stepanov

Porosenko egyértelműn Európa-barát politikát képvisel, amit Janukoviccsal való szembenállása mellett erősít az is, hogy a Roshen csokicég orosz területen fekvő gyárai miatt Oroszországgal is konfliktusba került, miután gyakorlatilag lefoglalták az ottani üzemeit. Az elnökjelölt első számú célkitűzései közé tartozik a jogrend helyreállítása Ukrajnában, valamint az uniós csatlakozás is, már csak azért is, mert maga Porosenko már most kijelentette, hogy ha már nem lesz elnök, akkor európai parlamenti képviselő szeretne lenni.

Timosenko hiába jött ki a börtönből?

A csokigyáros győzelme elég biztosnak tűnik, a közvélemény-kutatók 40-50 százalékosra saccolják az eredményét, a már említett, Régiók Pártjához kötődő Szerhij Tyihipko mellett a börtönből a kijevi tüntetések idején kiengedett Julija Timosenko érhet el komolyabb, 8-10 százalékos eredményt.

Bár a Janukovics-érában Timosenko egymaga volt az ellenzék jelképe mind Ukrajnában, mind Nyugat-Európában, a börtönbe zárt egykori kormányfő a Majdan eseményei és a változások után már kevesebb embert tud megmozgatni, többen pedig őt is a "régi világhoz" sorolják. Timosenko politikájában ráadásul többen kétélű fegyvernek látják a beígért NATO-csatlakozást is, Ukrajnában ugyanis míg az EU-s csatlakozás általános támogatást élvez, addig a NATO-ba belépés már megosztja a közvéleményt, a véres kijevi események után pedig sokan nem tartják szerencsésnek, hogy egy ennyire vitás kérdést előhozzanak.

AFP / Yuriy Dyachyshyn

Az úgy tűnik, nem kérdés, hogy ki nyeri a vasárnapi elnökválasztást Ukrajnában, az viszont még kérdéses, hogy a favoritnak sikerül-e megszereznie az abszolút többséget, vagy szükség lesz egy második fordulóra is június 15-én. A legfőbb kérdés azonban még mindig a választások utánra maradt: el fogják-e ismerni az oroszok az új elnököt? Bár Vlagyimir Putyin orosz államfő május elején kijelentette, "a Kijevben kitűzött elnökválasztás önmagában helyes irányba vivő folyamat", de nem jelent végleges megoldást, ha a választások után az ukrán állampolgároknak nem biztosítják a jogaikat, ez pedig gyakorlatilag még bármit jelenthet.