Az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókkal lezárul egy 25 évig tartó fejezet, amelynek során a Nyugat megpróbált konstruktív kapcsolatokat kiépíteni Oroszországgal abban a reményben, hogy Moszkva folyamatosan eltávolodik a kommunista korszak gyanakvó és önként vállalt elszigetelődésétől – írja szerdai számában a Financial Times tekintélyes brit politikai, gazdasági napilap európai kiadása. Ez a remény halott – szögezi le szerkesztőségi cikkében a lap, amely szerint a Moszkva elleni intézkedéseket követően nem marad majd el az orosz megtorlás, amely éppen akkor érintheti érzékenyen az európai gazdaságot, amikor a válság már véget érni látszott.

"Éppen ezért a nyugati kormányoknak el kell magyarázniuk a bankároknak, az üzletembereknek és a választóknak egyaránt, hogy miért van szükség szigorúbb intézkedésekre" – írja a Financial Times. Az újság úgy véli, a nyugati közvélemény tájékozottabb annál, semmint, hogy bedőljön az orosz félretájékoztatásnak, de a kormányok nem hagyhatják megcáfolatlanul azokat a hazugságokat, amelyeket az európai radikális jobboldal és Moszkva terjeszt, hogy a vérontásért az Egyesült Államok, vagy az Európai Unió lenne a felelős.

Nincs ok ugyanakkor a cikk szerint riadalomra, Oroszország ugyanis nukleáris arzenálján, az ENSZ BT állandó tagságán és ásványi kincsein kívül már nem az egykori szovjet szuperhatalom, globális szinten nem egyenlő partnere az Egyesült Államoknak, Ázsiában pedig Kína hatalmasodik föléje.

"Oroszországi politikai változás nélkül aligha fog javulni a nemzetközi légkör" – állapítja meg a Financial Times, amely szerint Vlagyimir Putyin éppen azért vált konfrontatívabbá, mert megfeneklett Oroszország posztkommunista kísérlete egy modern állam és társadalom megteremtésére.