A kartus az a hosszúkás keret, amelybe az uralkodók nevét jelentő hieroglifát írták. Ez volt az egyetlen részlete az épületnek, amely Kheopsz nevét tartalmazta, a régészek ennek segítségével azonosították a híres műemlék építtetőjét.

Kheopsz 146 méter magas piramisa a Kairótól nyugatra fekvő Gízában áll. A több mint 4500 éve emelt épületet az ókor hét csodája egyikeként tartják számon.

A külügyminisztérium már át is adta a régészeti minisztériumnak a Kheopsz piramisából eltulajdonított darabokat – írta a Mena. Mohamed Ibrahim volt régészeti miniszter múlt év végén jelentette be, hogy egyiptomi idegenvezető kísérte német kutatók kőmintákat és a Kheopsz nevét tartalmazó kartus darabjait vitték el a piramisból.

Dominique Görlitz chemnitzi természettudós és Stefan Erdmann kutató 2013 áprilisában tért vissza Németországba Egyiptomból, ahol elmondásuk szerint mintákat vettek a piramisból, majd átadták azokat a drezdai Fresenius Intézet laboratóriumának. 

A két férfinak volt engedélye arra, hogy belépjen a gízai Nagy Piramisba, arra azonban nem, amit ott tettek. A királyi kamrában a festék fedőrétegéből kapartak le finom mintákat. Ezután létrával felmásztak a felette lévő tehermentesítő kamrába is, ahol szintén egy kis felületen festéket kapartak le a falról.

"Nem gondolkodtam, nagyon spontán döntés volt" - vallotta be Erdmann, aki fél életét Egyiptomban töltötte. Erdmann közölte, hogy a leletek vizsgálata után eredményeiket meg akarják osztani a nyilvánossággal.