A nacionalista jelöltek álltak nyerésre a bosznia-hercegovinai államelnökség pozícióiért a vasárnapi választás éjszaka közölt első eredményei szerint.

A kollektív államelnökség bosnyák helyére Bakir Izetbegovic jelenlegi elnök, a szerb posztra – első nőként – Zeljka Cvijanovic, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke, a horvát helyre pedig Dragan Covic parlamenti elnök látszott befutónak a voksok mintegy felének megszámlálását követően. 

Hírügynökségi kommentárok szerint ez azt jelentené, hogy folytatódik az országnak az 1992–1995-ös háború óta tartó megosztottsága és több fontos politikai folyamat zsákutcában toporgása.

Covic például az önálló horvát entitás megteremtésével kampányolt, Cvijanovic pedig annak a pártszövetségnek a tagja, amely az ország felosztását szorgalmazza. Csupán Izetbegovic kampányában kapott fontos helyet az egységes állam. 

A vasárnapi szavazáson több testületet választottak. Az államelnöki tisztségek mellett az országos parlament képviselői mandátumairól, a két országrész parlamentjeinek képviselői helyeiről és a tíz kanton képviselőtestületeinek mandátumairól is döntöttek, továbbá a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és két alelnökének személyéről.

Az államelnökség ugyan elsősorban külpolitikai kérdésekben illetékes, de az eredmények nagy valószínűséggel jelzik a parlamenti választások irányvonalait is. 

Bosznia-Hercegovina azért rekedt meg az európai uniós integráció úton, mert a hatalmasra duzzadt államapparátus képtelen meghozni az ehhez szükséges döntéseket, a politikusok pedig évek óta nem tudnak megállapodásra jutni az alkotmány módosításának kérdésében. A diszkriminatív alaptörvény módosítása azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy Brüsszel érdemi tárgyalásokba kezdjen Szarajevóval.