A válság növelte a fiatalok és az idősek magányosságát, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az uniós intézményekbe vetett bizalom – mondta a pápa. Az egyházfő bírálta a fogyasztásközpontú életfelfogást, és úgy vélte, hogy a nagy európai ideálok elvesztették vonzerejüket.

"Európának sürgősen újra fel kell fedeznie önmaga arculatát, lelkiségét" – fogalmazott.

Ferenc pápa hangsúlyozta: az egyéni szabadság kiteljesedését összhangba kell hozni a közjóért való munkálkodás szempontjaival, és elítélően szólt arról, hogy még ma is előállnak olyan helyzetek, amikor emberekkel úgy bánnak, mint tárgyakkal.

Ferenc pápa beszéde közben

AFP / Patrick Seeger, pool

Az egyházfő szerint Európa a népek olyan családja, amelyet az egység és a sokszínűség köt össze, és a kontinensnek a szolidaritáson, valamint a szubszidiaritás elvén kell nyugodnia. Kiemelte, hogy a társadalom alapját a család jelenti.

Ferenc pápa beszélt arról is, hogy helyre kell állítani a munka becsületét, és méltó munkakörülményeket kell biztosítani, el kell kerülni emberek kizsákmányolását.

AFP / Christian Hartmann, pool

Hangsúlyozottan szólt a környezet megvédésének felelősségéről. Síkra szállt a jobb élet reményében Európába menekülők befogadása mellett. Szerinte nem engedhető meg, hogy a Földközi-tenger a menekültek tömegeinek hullámsírja legyen, és az is tűrhetetlen, hogy emberek milliói haljanak éhhalált, miközben nap mint nap több tonnányi élelem kerül a szemétbe.

AFP / Vincent Kessler, pool

A római katolikus egyházfő mindössze néhány órát volt Strasbourgban. Az EP mellett ellátogatott az Európa Tanácshoz is. A Szentszék 1970-ben szerzett megfigyelői jogállást az Európa Tanácsban, de a vatikáni állam már 1962 óta tevékenyen együttműködik az 1949-ben létrehozott, jogállamiságra, demokráciára és emberi jogokra ügyelő szervezettel.

Az Eurologus szerint az EP-képviselők állva tapsolták meg a pápát.