Ralph Giordano 1923-ban született Hamburgban szicíliai apa és német zsidó anya gyermekeként. A náci korszakban nehezen bár, de megmenekült a deportálástól, családjával a Hanza-város egy romos pincéjében bujkált. 

Számos dokumentumfilm és összesen 23 könyv szerzője, amelyekben mindenekelőtt a nemzetiszocializmussal, a fasizmussal, a sztálinizmussal és a harmadik világgal foglalkozott. A háború után történelmi és politikai témákat elmélyülten, ugyanakkor kritikai éllel feldolgozó újságíróként is hírnevet szerzett.

Giordano 1972-től Kölnben élt, ahol élete utolsó éveiben élesen kritizálta egy központi mecset építésének tervét, "a mecsetek terjedését" és a "párhuzamos muszlim társadalmat". Kilencvenedik születésnapján azonban úgy tűnt, megbánta korábbi radikális véleménynyilvánítását. "Mindegy, hogy keresztény vagy muszlim, jobboldali vagy baloldali, hívő vagy ateista, aki kárt tesz a demokráciában, annak velem gyűlik meg a baja. Ez a politikai végrendeletem" - fogalmazott Giordano.

2003-ban a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZJD) Leo Baeck-díjával is kitüntették a publicistát. A szervezet elnökének akkori méltatása szerint Giordano elévülhetetlen érdemeket szerzett "a jobboldali radikalizmus, a holokauszt elhallgatása és a történelem ehhez kapcsolódó felülvizsgálata elleni" kiállásával.