A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői szerint mielőbb átfogó oltási programokat kell indítani az érintett területeken, mert ha az egészségügyi rendszerek talpra állása előtt csap le egy nagyméretű kanyarójárvány, több ezer ember is odaveszhet.

"Humanitárius válságok után gyakran üti fel a fejét kanyarójárvány, mert a betegség rendkívül fertőző" – magyarázta a kutatást vezető Justin Lessler, a Johns Hopkins Egyetem szakértője. "Nem a kanyaró az egyetlen egészségügyi fenyegetés, amelyet súlyosbított az ebolajárvány, és talán nem is ez a legijesztőbb, de olyan kockázat, amely ellen tehetünk valamit" – tette hozzá a szakember.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 339 kanyarógyanús esetről tud Guineában, ebből 27-et erősítettek meg. Az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek 182 kanyarógyanús esetről van tudomása Libériában és néhány továbbiról Sierra Leonéban.

Libériában már megkezdték a gyermekkori védőoltások beadását. Az UNICEF és az Orvosok Határok Nélkül a helyi illetékesekkel együttműködve nagyszabású kanyaró- és gyermekbénulás-elleni oltókampányt tervez májusra, amellyel több mint 600 ezer, öt éven aluli gyermeket készülnek megcélozni. Az ebolahelyzettől függően hasonló kampányokat terveznek Sierra Leonéban is.

Lessler csapata azt próbálta felvázolni, hogy mi történne, ha nagy kanyarójárvány csapna le Libériára, Sierra Leonéra és Guineára. A szakemberek szerint az ebolajárvány előtt nagyjából 127 ezren betegedtek volna meg egy rendkívül súlyos regionális kanyarójárványban, a gyermekkori védőoltások nélküli hónapokat követően azonban további 100 ezer – főként a gyermekeket érintő – megbetegedéssel és 2-16 ezerrel több halálesettel kellene számolni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön jelentette be, hogy a 2014 eleje óta Nyugat-Afrikában tomboló ebolajárvány halálos áldozatainak száma átlépte a tízezret. A szervezet ugyanakkor jelentésében hozzátette, hogy a riasztó adatok ellenére folytatódott a járvány visszaesése.