szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az auschwitzi múzeum történészei és lengyel iskolai tisztségviselők vizsgálják, hogyan kerülhetett hajdani deportáltak egy rövid listája egy 200 kilométerrel odébb fekvő iskola egy könyvtári könyvébe.

A lódzi 2. számú gimnázium könyvtárában, egy a hadviselés történetéről szóló 1923-as lengyel könyvben a múlt hónapban találtak egy géppel írt, foltos és a szélein megégett listát az egykori náci haláltábor 15 foglyának a nevével.

A gimnázium igazgatója, Jadwiga Ochocka azt mondta az AP-nek, fogalmuk sincs, hogyan kerülhetett iskolájukba a névjegyzék. Pawel Sawicki, az auschwitzi múzeum és emlékhely szóvivője szerint a történészek nem kételkednek a lista eredetiségében, de azt további vizsgálatoknak vetik alá a teljes bizonyosság végett.

A szóvivő szerint a leletet különösen fontossá teszi, hogy a második világháború végén, a láger kiürítésére készülve a nácik elégették a haláltáborban keletkezett feljegyzések többségét. Sawicki szerint az égésnyomok arra utalnak, hogy a Lódzban talált névjegyzék is végig a táborban volt, és azt megsemmisítésre szánták.

Az 1941. május 21-i keltezésű listán olyanok nevei szerepelnek, akiket aznap hurcoltak a lágerbe Lódzból, Poznanból és Katowicéből. Ugyanezek a nevek megtalálhatók egy hosszabb - 28 nevet tartalmazó -, a múzeum archívumában lévő listán is. 

Történészek szerint a 15-ös listán szereplők személyek közül nyolcan a haláltáborban pusztultak el. Két lengyel férfi túlélte a lágert, de azóta már meghaltak.

Öt ember, köztük egy lengyel zsidó és egy német sorsa ismeretlen. Adalbert Goldberget, Kurt Müllert és Marian Kobiakot Poznanból, Jan Mironskit és Zygmunt Domagalát pedig Lódzból deportálták Auschwitzba.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!