"Kellene emelni egy kerítést, amelynek hossza csak a település közelében 20 kilométer lenne, egyébként a teljes déli határ 151 kilométeren keresztül húzódik. Jelenleg senki sem felügyel a térségben, márpedig terroristák vagy bűnözők is jöhetnek a migránsokkal együtt, ami a nyugat számára szintén kockázatot jelent." Ezeket a szavakat Ásotthalom jobbikos polgármestere, Toroczkai László mondta az amerikai AP hírügynökségnek még február 6-án. A kormány mai döntése a szerb határ mentén létesítendő fizikai határzárról is azt mutatja, a Fidesz és a Jobbik hasonló logikával közelít a menekültügyekhez. A világban jelenleg számos ország próbálja fizikai zárral elszigetelni magát a szomszédjától.

A görög-török határt 2012 vége óta vágja ketté kerítés egy szolid, 10,5 km-es szakaszon. A négyméteres szögesdrót szakaszt egy évig tartott felépíteni, és 3 millió euróba került. A teljes görög-török szárazföldi határszakasz 125 km hosszú, és az Evrosz folyó mentén fut. Csak 2011-ben 100 ezer illegális határátlépőt tartóztattak le ezen a szakaszon. A kerítés nagyban visszafogta itt az illegális bevándorlást, más kérdés, hogy Görögország a tengerről is megközelíthető, és az Égei-tenger felől egyre erősödött a menekültáradat – azaz ennek a kerítésnek alig volt látszata az egész menekültkérdésben.

Őrtorony a görök-török határon

AFP / Sakis Mitrolidis

Két napja több ezer szíriai menekült törte át a török-szíriai határzárat a kiújuló és felerősödő harcok miatt. A menekültek először a határra özönlöttek, és szögesdrót kerítéssel, árkokkal, figyelmeztető lövéseket leadó török határőrizeti szervekkel és vízágyúkkal találták szembe magukat. Aztán megjelentek az ISIS fegyveresei közöttük, és követelték, hogy a menekültek térjenek vissza városaikba. Másnap a menekültek áttörték a kerítést, és benyomultak Törökországba, ahol immár 1,77 millió szíriai menekült tartózkodik.

Menekültek a török határnál

AFP / Bulent Kilic

2014. július 17-én a bolgár-török határon is szögesdrót kerítés létesítése kezdődött, addig két éven át 18 ezer szíriai menekült jutott át a határon. A 160 km-nyi török-bolgár határszakaszon (a teljes határ 240 km) sok ezer szíriai menekült próbált átjutni az EU-s tagállamba. A bolgár kormány a terrorizmus elleni harccal magyarázta a lépését, bár szakértők szerint a sok ezer menekült között tucatnyi lehet a dzsihadisták száma. A kormány megerősítette a határőrizeti szervek felszereltségét, és a létszámot is növelte, bár előzőleg azt kommunikálta, hogy 324,6 millió forint értékű spórolást jelent a határzár telepítése, mert csökkenteni lehet a kivezényelt extra határőrök számát.

Sűrű háló a bolgár-török határon

AFP / Dimitar Dilkoff

2014 májusában derült ki, hogy az egyik spanyol észak-afrikai enklávé, Melilla köré az eddigieknél is magasabb kerítés épül. A kis, addig is kerítéssel körbevett beékelődés régóta a menedékkérők célpontja (1995 óta élvez a két város autonómiát, addig spanyol gyarmatnak minősültek). A két város körül tehát már épült egy 240 cm magas, Ceuta körül 8, Melilla körül 12 km kerületű szögesdrót kerítés. Ám ez sem állította meg a menedékkérőket, holott a kerítés tetején éles, cuchillas-nak nevezett pengék próbálták eltántorítani a kerítésen átmászni próbálókat a szándékaiktól. A biztonsági szervek gyakran vetettek be könnygázt és gumilövedékeket a tömeg szétoszlatására. Tavaly derültek ki a tervek, melyek szerint 20 méterre emelkednének a Melillát körbevevő falak, a tetejükön továbbra is pengékkel. 2014 áprilisában döntött a spanyol kormány, hogy 2,1 millió euróval növeli a két enklávé védelmére szánt pénzt. A spanyol belügyminiszter szerint 40 ezer illegális bevándorló sátorozik a területek határában, és gyakoriak a tragédiák is: 2014. február elején 15-en haltak meg a tengerben, amikor megpróbálták tengeri úton kikerülni a kerítésrendszert. Az úszók felé a spanyol őrök gumilövedékeket lőttek.

Határőrök és migránsok a spanyol kerítésen 2015 februárjában

AFP / Angela Rios

Szaúd-Arábia messze a kerítésügyben fejletlen Nyugat előtt jár. A jemeni-szaúdi határon Abdalláh bin Abdel-Azíz szaúdi király (kinek gyászszertartásán Orbán Viktor is jelen volt) országában emelt kerítésrendszer a Vörös-tengertől Ománig terjed 1800 km hosszan. Az arab tavasz jemeni hatása volt, hogy a 30 éve uralkodó államfő, Ali Abdalláh Száleh nem indult a 2013-as választáson. Ezek után Jemenben az egyik politikai válság a másikat érte, az ország az anarchia szélén áll. Legutóbb az északi siíta hutik foglaltak el egyre nagyobb területeket, mire válaszul a szunnita Szaúd-Arábia bombázta a hutik állásait. Megnövekedett az illegális bevándorlók, fegyver- és drogcsempész határátlépők száma. A monumentális fizikai zár 3 méter magas betonfalat jelent elektromos detektorokkal felszerelve.

Szaúd-Arábia és Jemen határában

AFP / Fayez Nureldine

Izrael 2002-ben kezdett falat építeni Ciszjordánia köré, hogy fizikailag is csökkentse az öngyilkos merénylők Izraelbe jutásának esélyét (2000 és 2003 között 76 Ciszjordániából kiinduló öngyilkos merénylet történt izraeli területen, 2003 és 2006 között pedig csak 12). Az egyes helyeken 8 méter magas fal jelenleg 440 km hosszú, de még koránt sincs kész, hisz a végső hossza 700 km lesz. A határzár három kerítésből, piramis formájú szögesdrót-halmokból és behatolásérzékelővel felszerelt könnyű szerkezetű kerítésből áll, valamint árok, autós őrjárati ösvény és egy nyomokat rögzítő homoksáv is kiegészíti.

Fal Ciszjordánia körül

AFP / Pedro Ugarte

Észak- és Dél-Korea között a két ország szembenállásának mértékéhez képest meglepően apró fizikai határzár áll Panmindzson "békefaluban": egy betoncsík. Ennek két oldalán állnak katonák egymással farkasszemet nézve. Kicsit odébb persze más a helyzet: a közeli hegyek "állig fel vannak fegyverkezve", északról ütegek és rakétaállások merednek dél, és Szöul felé. A 38. szélességi fokon húzódó országhatár mentén 250 km hosszan mindkét oldalán több százezer katona állomásozik, nehéztüzérséggel, rakétákkal, harckocsikkal, bombázókkal, vadászgépekkel fölfegyverezve, és végig szögesdrótos kerítés húzódik. Hivatalosan ma is háború van, 1953-ban csak tűzszünetet kötöttek a felek.

Észak- és Dél-Korea között

AFP / Ed Jones

A ciprusi eseményekre máig álló határzár figyelmeztet. A Törökországhoz közeli szigetet 1974-ben szállták meg a török hadsereg alakulatai, és jelenleg több hadsereg is őrzi a békét: az ENSZ-kéksisakosok mellett az el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság katonái, a ciprusi saját és brit csapatok is jelen vannak. A szigetet két részre választó zöld vonal mentén húzódó keskeny ütközőzónát egy majdnem ezer fős ENSZ-erő ellenőrzi, Nicosia pedig jelenleg a világ egyetlen fallal elválasztott fővárosa. A zöld vonal mentén magas kerítés és szögesdrót fut.

Drót a belvárosban

AFP / Achim Scheidemann

Az USA az illegális bevándorlók visszatartására a 3400 kilométeres mexikói-amerikai határ közel harmadán, főként városokhoz közel 3 méter magas, infrakamerákkal, föld alatti érzékelőkkel ellátott, dupla kerítéssorból álló falat épített, amit 2006 októberében rendelt el George W. Bush elnök. A fal építése három ütemben zajlott; s nem folyamatos kerítésrendszerből áll, hanem falszakaszok és kamerák, érzékelők, azaz "virtuális falak" rendszeréből. Az USA célja az illegális bevándorlás megfékezése mellett a drogkereskedelem akadályozása volt.

Mexikó határában

AFP / Mark Ralston