A Buckingham-palota legutóbb 63 éve, 1952-ben esett át alapos, de akkor sem teljes körű tatarozáson, abban az évben, amikor a most 89 éves uralkodó trónra lépett. Szakértői vizsgálatok szerint egyebek mellett cserére szorulna az épületegyüttes villany- és vízvezetékrendszere, a tető több helyütt beázik, a külső vakolaton pedig már a turisták által is jól látható, egyre szélesedő repedések mutatkoznak.

II. Erzsébet királynő már most sem tartózkodik folyamatosan a London közepén emelkedő, 1703-ban épült, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotában. Ideje jelentős részét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is királyi rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják, és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is.

A királyi család által használt ingatlanok fenntartási és felújítási költségei kényes kérdésnek számítanak, különösen a pénzügyi válság óta, amelynek következményeit a brit kormány hosszú évek óta tartó költségvetési szigorral igyekszik felszámolni.

Visszatetszést keltett például, hogy Vilmos herceg, a királynő unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő londoni lakosztályára 4,5 millió fontot (kétmilliárd forintot) fordítottak költségvetési forrásokból.

A monarchia mindazonáltal összességében pénzügyi hasznot hajt a brit államháztartásnak. A Crown Estate – a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő, 8 milliárd font összértékű portfóliót felügyelő holding – a szerdán ismertetett éves beszámoló szerint tavaly 285,1 millió font nettó eredményt ért el, 6,7 százalékkal többet, mint az előző pénzügyi évben.