A szóvivő úgy fogalmazott, pénteken sok ukrán médium elferdítve közölte az SZBU terrorellenes központja vezetőjének szavait arról, hogy a szolgálat felkészült arra, hogy szükség esetén terrorellenes műveletbe kezdjenek Kárpátalján. Szerinte a sajtó ezt úgy tálalta, hogy megkezdődött a művelet.

Kifejtette: "jelenleg nincs szó terrorellenes műveletről, (Kárpátalján) július 11. óta felkutatással kapcsolatos műveleti intézkedések folynak, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy felfegyverzett emberek ne futkározhassanak az erdőkben”. Hangsúlyozta, hogy a terrorellenes művelet végrehajtásához terrorveszély kell, de "jelenleg nem látunk terrorveszélyt". Ha ilyen felmerül, akkor az SZBU készen fog állni a művelet elkezdésére a helyzettől függően Munkácson vagy Kárpátalja egész területén – tette hozzá.

Szombaton Arszen Avakov belügyminiszterrel az élen Kárpátaljára érkeztek a múlt hét végi munkácsi lövöldözés kivizsgálására alakult ideiglenes parlamenti bizottság tagjai, akik a helyszínen vizsgálják a konfliktus kirobbanásának okait.

A belügyminiszter Ungváron beiktatta hivatalába a Kárpátalja megyei rendőrség új parancsnokát, akit a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben található Mariupolból vezényeltek a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyébe. Az eseményen jelen volt Hennagyij Moszkal, a héten kinevezett kárpátaljai kormányzó, aki beszédében elmondta, hogy a korábbi megyei vezetés alatt a Jobboldali Szektor (PSZ) felfegyverzett embereinek szabad bejárásuk volt a megyei állami közigazgatási hivatal és a megyei rendőrség épületébe.

A fegyveresek rendszeresen pénzt követeltek Szerhij Saranics korábbi – időközben a belügyminisztérium nyomozórészlegének első vezető-helyettesévé kinevezett – megyei rendőrparancsnoktól és Vaszil Hubal korábbi kormányzótól, aki szerinte alkalmanként 10–10 ezer dollárt fizetett a PSZ kárpátaljai szervezetének. Moszkal közlése szerint a PSZ a pénzt azon a címen követelte, hogy a megyei vezetők sok pénzhez jutnak korrupciós ügyletekből, ezért osztozkodniuk kell.

Ihor Moszijcsuk parlamenti képviselő, az ideiglenes parlamenti vizsgálóbizottság tagja szombati Facebook-bejegyzésében Olekszandr Szacsko, a PSZ kárpátaljai szervezete vezetője meghallgatásának kapcsán azt írta, hogy a munkácsi lövöldözés előtt négy nappal konfliktus alakult ki a PSZ tagjai és a munkácsi közlekedésrendészet munkatársai között, akik Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő embereit hívták segítségül a helyszínre.

Szacsko szerint ekkor javasolta a PSZ-nek a július 11-i találkozót Lanyo Paskuljak nevű referense. A PSZ-es vezető azt is elmondta, a szervezet együttműködött az SZBU-val a határon folyó csempésztevékenységgel kapcsolatos információk gyűjtésében. Azt is közölte, hogy a találkozót a PSZ törzse készítette elő, és ott született a döntés arról, hogy milyen formában és milyen fegyverzettel jelenjenek meg a megbeszélésen. Szerinte a csempészetről és a lövöldözés részleteiről Roman Sztojka, a PSZ menekülésben lévő zászlóaljparancsnoka tudna teljes körű tájékoztatást adni. Róla azt mondta, hogy a "méltóság forradalmáig" csempészéssel foglalkozott, akárcsak a térség más lakosai.

Moszijcsuk szerint Szacsko elmondta, hogy 2014-ben Viktor Baloga parlamenti képviselő támogatást nyújtott a PSZ-nek műszaki és egyéb felszerelések vásárlásához, de nem gyakorolt befolyást a szervezet döntéseire.

Egy hete Munkácson három halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzés történt Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrei és Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet emberei között, vélhetően a csempészpiac felosztása körüli ellentétek miatt.