A német kancellár Asraf Gáni afgán államfővel folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy Németország eleget tesz humanitárius kötelezettségeinek és befogadja mindazokat az afgánokat, akik veszélybe kerültek, mert segítették az afganisztáni szövetséges és német katonai egységeket – például tolmácsolással. Azonban akik "egy jobb élet reményében jönnek", nem kaphatnak menedékjogot vagy tartózkodási jogot, és őket "vissza kell küldenünk Afganisztánba" – mondta Angela Merkel. Asraf Gáni szerint az afgán kormány betartja a kitoloncoltak visszafogadására vonatkozó kötelezettségeit.

Az afgán elnök és a német kancellár bejelentette, hogy az afgán biztonsági erők képzését kiterjesztik az embercsempészet és az útlevél-hamisítás elleni küzdelemre, és a két ország hatóságai közösen igyekeznek visszaszorítani az Afganisztánból az EU-ba irányuló illegális bevándorlást. Az otthonuk elhagyására kényszerülő afgánoknak hazájuk határain belül kell lehetőséget teremteni, biztonságos övezeteket kell kialakítani számukra a kormányuk által uralt területeken Merkel szerint.

35 millió otthon lévő afgánra kell gondolni, és fejleszteni kell az országot a német kancellár szerint. A biztonság mellett az életkilátások javítására is szükség van, hogy az afgánok fiatal nemzedéke a hazájában találhassa meg a számítását, ezért minél több térségben, így a belső menekülteknek kialakítandó övezetekben is lakhatási-, tanulási, képzési és munkalehetőségeket kell teremteni. Németország ebben is kész az együttműködésre, az eddiginél is több fejlesztési programot tervez Afganisztánban – mondta a kancellár, hozzátéve, hogy kormánya nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködésért felelős minisztere külön tárgyal az afgán államfővel az új közös programokról.

Német katona Afganisztán felett.

MTI / Koszticsák Szilárd

A közös sajtótájékoztató alapján Berlin és Kabul kapcsolata igen intenzív lesz a következő időszakban. Az afganisztáni kivonulás leállításáról szóló keddi NATO-külügyminiszteri döntésről szólva Merkel hangsúlyozta, hogy Németország nem csupán felfüggeszti katonái kivonását, hanem 2016-ban 850-ről 980-ra emeli a német hadsereg kontingensének maximális létszámát. Az afgán kormányfő szerint harcolni azonban már nem kell a német katonáknak sem, mert az afgán erők a kiképzésben nyújtott segítség révén képesek a biztonsági feladatok ellátására.

A csempészek fejenként 20-25 ezer dollárt sajtolnak ki az Európába eljutni akaró afgánoktól, akik így sokszor a család teljes vagyonát az életveszélyes útra fordítják – fejtette ki az afgán államfő. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az illegális migráció elleni küzdelem mellett szélesíteni szükséges a legális bevándorlás lehetőségét is. A kabuli német nagykövetség által indított felvilágosító, ismeretterjesztő kampányra utalva hangsúlyozta: fontos, hogy az afgánok "reális képet" alkossanak Németországról, és tudomásul vegyék, hogy Németországban "nincsenek arannyal kikövezve az utcák".