A jordániai királyság, amely már több mint hatszázezer szíriai menekültet fogadott be, az utóbbi időben arra hivatkozik, hogy nem engedhet be több menedékkérőt, mert attól tart, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet dzsihadistái szivárognának be az országba.
    Ennek következtében a jordániai fővárostól, Ammántól 330 kilométerre északkeletre, Szíria, Jordánia és Irak határainak közelében lévő Hadalat határátkelő környékén - amely egyfajta "senki földjének" és az egyetlen olyan határállomásnak számít, ahol a jordániai hatóságok még átengednek migránsokat - hónapok óta mintegy 17 ezer szíriai kénytelen várakozni.
   A lakott területektől távol eső, három kilométer hosszan elnyúló Hadalat katonai övezetet egy évtizeddel korábban építették a csempészek ellen. A jordániai határ többi részét 2013 óta lezárták, fegyveresek és drónok őrzik.
    A Hadalatnál ragadt menekültek gyakran víz, élelem vagy fedél nélkül maradnak. Segélymunkások beszámolói szerint ezek a feltételek már több ember életét követelték.
    A Human Rights Watch (HRW) nevű jogvédő szervezet már tavaly júniusban közzétett olyan műholdfelvételeket, amelyeken több száz, a határon összezsúfolódott menekült látható. A helyzet azóta csak rosszabbodott, hogy Oroszország szeptember harmincadika óta légicsapásokkal segíti Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatait, mivel jelentősen megnőtt a menekültek és a sebesültek áradata Jordánia felé.
    Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) decemberben közölte, hogy Jordániának - amelyet korábban sokan méltattak a menekültek segítéséért és cserébe tetemes összegű külföldi segélyek érkeztek az országba - be kellene fogadnia a menekülteket, és az Ammánhoz közelebb lévő, jelenleg 80 ezer embert befogadó Zaátari vagy a gyakorlatilag üresen álló Azrak menekülttáborokba kellene telepítenie őket.
    Diplomaták és tisztségviselők úgy tudják, a helyzet megvitatását a februárra tervezett londoni segélyezési konferencia napirendjére tűzték.