A NATO tevékenységét szemlélve néha úgy érzi, hogy nem is 2016-ban, hanem 1962-ben él - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Új hidegháború kezdődött, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség - mondta. Az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók pedig "nem vezetnek sehová" - tette hozzá az alacsony olajárak miatt amúgy is megroggyant Oroszország kormányfője.

Ukrajnában "polgárháború pusztít", fogalmazott Medvegyev, aki szerint Kijevnek nincs is szándékában az ukrajnai helyzet javítása. A szíriai eseményekről szólva kiemelte, hogy párbeszédre van szükség az Aszad-kormány és az ellenzék között, és Oroszország ebben kész az együttműködésre.     

A nemzetközi menekültválságról azt mondta, hogy a Nyugat politikája miatt kialakult globális instabilitás hatására "hatalmas népvándorlás" kezdődött, amelynek során bűnözők és terroristák ezrei áramlanak Európába, magukat menekültnek álcázva, azzal a szándékkal, hogy elpusztítsák az európai kultúrát. Vannak köztük "semmittevők" is, akik szintén menekültnek mondják magukat, pedig csak jobb életet akarnak - tette hozzá. Az orosz politikus hangoztatta: reméli, nem lesz szükség egy "harmadik globális megrázkódtatásra" ahhoz, hogy a Nyugat felismerje az együttműködés fontosságát.

Dmitrij Medvegyev előtt Manuel Valls francia miniszterelnök mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy Párizs tiszteletben tartja Oroszország érdekeit és tudja, hogy az iszlamista terror közös ellenség. Ugyanakkor a béketeremtés előfeltétele a civil lakosság bombázásának leállítása - tette hozzá. Kiemelte, hogy elkezdődött a "hiperterrorizmus" korszaka, és újabb "nagyszabású terrortámadásokkal" kell számolni. A veszély elhárításához összefogásra és fegyveres harcra van szükség ott, ahol a terroristák megszervezik magukat, így Szíriában és Líbiában, a nyugati társadalmakban pedig fel kell tartóztatni és vissza kell fordítani a fiatalok radikalizálódását. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár élesen bírálta Oroszországot, de együttműködést is ajánlott. Kifejtette, hogy Moszkva nukleáris csapásmérő erejét fitogtatva szomszédsága megfélemlítésére és Európa stabilitásának gyengítésére törekszik, de számolnia kell azzal, hogy a folyamatos leszerelés ellenére a NATO elrettentő erejének továbbra is része a "nukleáris komponens". Hozzátette, hogy a NATO a "védekezés és párbeszéd" kettős stratégiáját követi, és bizalomépítő lépésként valamennyi hadgyakorlatáról előre közöl adatokat a honlapján. Egyben biztatónak nevezte megbeszélését Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel megállapodtak abban, hogy megvizsgálják a NATO-Oroszország Tanács összehívásának lehetőségét.