A 2527 oldalas vádirat szerint Gülennek "fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása", "terrorizmus finanszírozása", "az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérlete", valamint "a kormány megdöntésének kísérlete" miatt kell bíróság elé állnia.

A jelentés szerint az általa kialakított hálózat hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába, és ebben a folyamatban Gülen saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott.

A szövegben az is szerepel, hogy bizonyos üzletemberek ajándék címén anyagi támogatást nyújtottak a mozgalomnak, az Egyesült Arab Emírségeken, Dél-Afrikán, Tunézián, Marokkón, Jordánián és Németországon keresztül juttatták a pénzt az Egyesült Államokba.

A per további száz vádlottja két évtől tényleges életfogytig terjedő börtönbüntetésekre számíthat. Tizenhárom fő előzetes letartóztatásban van.

A török vezetők szerint Gülen és a "párhuzamos állam" 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök hatalmát. A jelenleg államfő Erdogan a közelmúltban megígérte, hogy "teljesen elvágja üzleti kapcsolatait annak a mozgalomnak, amelynek kezéhez vér tapad. A török elnök felszólalásaiban ismét kilátásba helyezte a halálbüntetést, amelyet a parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölt el 2004-ben.

Binali Yildirim miniszterelnök múlt szombaton azt nyilatkozta: "Gülen kiadatása az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének fő feltétele, e téren nincs helye alkudozásnak. Ez befolyásolja azt is, hogy Törökország mennyire lesz Amerika-ellenes."

Gülen múlt héten nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazta a puccskísérlet kivizsgálására, és azt mondta: kész hazatérni Törökországba, ha az ellene felhozott vádaknak akár egytizede is igaznak bizonyul, és ha bűnösnek találják, vállalja az ezért járó büntetést. Egyúttal úgy vélte, hogy a török igazságszolgáltatási rendszert az ankarai kormány már ellenőrzése alá vonta.