A nyugat-afrikai járványban több mint 11 ezren haltak meg 2013 és 2016 között.

Az eboláról korábban úgy vélték, hogy állatokban lappang és csak ritkán kerül át emberre, hogy pusztító erejű járványt okozzon. A tudósok úgy gondolták, a vírus kevéssé képes genetikailag alkalmazkodni az emberi szervezethez - olvasható a Cell című amerikai szaklapban közzétett két tanulmányban.

"Az volt az elmélet, hogy az ebola vírus lényegében sosem változik. Azonban ez a kutatás megmutatta, hogy a kórokozó egy természetes mutációja, mely a járvány során ment végbe, megváltoztatta az emberi sejtek fertőzőképességét" - írta közleményében Kristian Andersen, a Scripps Kutatóintézet fertőző betegségek genetikájával foglalkozó igazgatója, az egyik tanulmány társszerzője.

A vírusnak a járvány idején végbement esetleges genetikai mutációja után kutatva a két csoport megvizsgálta a nyugat-afrikai áldozatok mintáiból vett kórokozók genetikai térképét. Volt egy mutáció, melyet mindkét kutatócsoport tanulmányozott és a járvány korai szakaszában jelent meg - akkor, amikor az áldozatok száma exponenciálisan kezdett növekedni.

A GP-A82V jelű mutáció azt a glikofehérjét változtatja meg, amelynek segítségével az ebola bejut a sejtekbe. Állati sejtekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mutáns vírus hatékonyabban jut be az emberi és más főemlősök sejtjeibe, de más emlősök szervezetébe nem hatol be könnyebben.

Jonathan Ball, a Notthinghami Egyetem virológusa, a másik tanulmány társszerzője szerint az említett mutációval ugyanakkor csökken a vírus képessége, hogy a kórokozó feltételezett forrása, a denevér sejtjeibe hatoljon. Az ebolavírus GP-A82V mutációja a legutóbbi járvány összes fertőzésének nagyjából 90 százalékát idézte elő a kutatók becslése alapján.