szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Reuters szerint az ellenfelek már meg is állapodtak egy tervben, amely szerint nem hivatalos befolyási övezeteket alakítanak ki Szíriában, Aszad pedig hatalmon marad.

Nem hivatalos befolyási övezetekre osztaná fel Szíriát Moszkva, Ankara és Teherán egy előzetes megállapodás értelmében - jelentette szerdán a Reuters hírügynökség különböző forrásokra hivatkozva.

Oroszország, Törökország és Irán külügyminiszterei és védelmi miniszterei december 20-án folytattak megbeszéléseket a szíriai helyzetről. A tárgyalások után elfogadott közös közlemény szerint mindhárom ország támogatja Szíria területi épségének fenntartását, és egyben kész támogatni a szíriai kormány és az ellenzék közötti kiegyezést a béketárgyalások garantálásának és a megállapodási tervezet kidolgozásának elősegítése révén.

Forrásokra hivatkozva a Reuters azonban arról számolt be, hogy a tárgyalások eredményeként felvázoltak egy előzetes megállapodást is, amelynek értelmében Szíria felosztását egy (nem hivatalos befolyási övezetekből álló) föderáció kialakításának útján érnék el.

A föderáció irányítása Bassár el-Aszad szíriai elnök kezében maradna, legalábbis egy ideig. 

A terv még csak csírájában létezik, ráadásul el kell fogadtatni a szíriai elnökkel, a felkelő szervezetekkel, a Perzsa-(Arab-)öböl menti országokkal, és az Egyesült Államokkal. 

Aszad utóda is alavita lenne

Moszkva és Ankara elképzelése szerint a szíriai vezető hatalmon maradna a következő elnökválasztásig, amikor is lemondana egy kevésbé megosztó alavita jelölt javára. Aszad az iszlám síita ágából kialakult alavita kisebbséghez tartozik, a Reuters írása szerint ez az etnikum maradna hatalmon a föderációban is. 

Alekszej Kortunov, az orosz külügyminisztériumhoz közel álló egyik agytrösztnek az igazgatója szerint már felmerült több olyan személynek a neve is, aki Aszad után az elnöki székbe kerülhetne. 

Putyin akarja vinni a prímet a megoldásban

A Reuters szerint mindenestre nyilvánvaló, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fontos szerepet akar játszani a szíriai konfliktus megoldásában, hiszen ezzel alátámaszthatná Oroszország nagyhatalmi statusáról szóló megnyilatkozásait. 

Ha Moszkva számításai bejönnek, akkor január közepén új béketárgyalások kezdődnek Ororszország közeli szövetségesének, Kazahsztánnak a fővárosában, Asztanában, ezúttal az Egyesült Államok nélkül. 

Orosz források szerint az első lépés egy általános tűszünet létrehozása lenne Szíriában, mielőtt a politikai rendezést célzó megbeszélésekhez egyáltalán hozzálátnának. 

Idővel az Egyesült Államokat, az Öböl menti arab országokat, majd az Európai Uniót is bevonnák a kibővített béketárgyalásokba. Az EU-t például azért, hogy legyen kinek finanszíroznia az újjáépítést Szíriában - állapítja meg a hírügynökségi elemzés. 

Ellenfelek akarják rendezni a helyzetet?

Első ránézésre furcsa, hogy a szíriai konfliktusban egymás ellen harcoló feleket támogató Oroszország, Irán és Törökország közösen tervez fellépni Szíriában - mutatott rá a Reuters. Moszkva és Teherán Aszadot segíti, míg Ankara felkelő szervezeteket támogat.  Források szerint Putyin azonban több, zárt ajtók mögötti megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy egyengesse az utat a közös megegyezés felé. 

Törökország elsődleges célja nem Aszad távozása, hanem a terrorizmus legyőzése - mondta egy török tisztviselő. Ez nem azt jelenti, hogy megbékéltek Aszad elnökségével, de miután az Iszlám Államot felszámolták, Oroszország talán támogatni fogja a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni harcot Szíriában - tette hozzá. Ankara a szíriai kurd Népvédelmi Egységeket (YPG) és azok politikai szárnyát, a Demokratikus Unió Pártját (PYD) a PKK szíriai nyúlványának tekinti, mindhárom szervezetet terroristának minősítette, és fegyveres harcot folytat ellenük. 

A török tisztviselő hozzátette: bár bizonyos kérdésekben Ankara és Teherán meglátásai teljesen eltérnek egymástól, de a közös problémák megoldása érdekében keresik az egyezséget. 

A Reuters szerint Moszkva azzal ültette az asztalhoz Teheránt a háromoldalú tárgyalásokhoz, hogy meggyőzte Ankarát: hagyjon fel Aszad távozásának siettetésével. Aydin Sezer, az orosz-török kapcsolatokat kutató ankarai agytröszt vezetője szerint a török kormány már teljesen letett a szíriai rezsimváltásról. Ankara hivatalos álláspontja azonban Aszad-ellenes, Mevlüt Cavusoglu pedig szerdán kijelentette: a politikai átmenet "lehetetlen" Bassár el-Aszad szíriai elnök bevonásával. Moszkva és Ankara céljait Szíriában azonban a reálpolitika alakítja - emlékeztet a Reuters. 

Oroszország nem akar belemerülni egy hosszas háborúba, de meg akarja tartani Szíriát közeli szövetségesnek. Törökország informális irányítása alá akarja vonni a török határ menti észak-szíriai területeket, hogy egy biztonsági zónát kialakítva elszállásolja a menekülteket, védelmet nyújtson a támogatását élvező Aszad-ellenes felkelőknek, és megakadályozza egy kurd övezet kialakulását. 

A Reuters szerint a Teherán által támasztott feltételek gördíthetik a legnagyobb akadályt bármely megállapodás megvalósítása elé. A hírügynökség szerint azzal, hogy Irán segített a damaszkuszi rezsimnek visszafoglalni Aleppót, biztosított egy, Teheránt és a libanoni Bejrútot összekötő szárazföldi folyosót, amelyen keresztül az irániak fegyvereket tudnak szállítani a Hezbollah síita szélsőséges szervezetnek. 

Orosz és nyugati diplomaták egyetértenek abban, hogy Teherán körme szakadtáig fog ragaszkodni ehhez az útvonalhoz, és ahhoz, hogy Aszad hatalmon maradjon. Ha a szíriai elnök pedig idővel távozna is, Irán csak a síita ághoz közel álló alavita népcsoportból származó jelöltet fogadna el utódjául (s ez ellen sem Moszkvának, sem Ankarának nem lenne kifogása). 

Teherán ráadásul hallani sem akar Szaúd-Arábiáról a tervezett béketárgyalásokon, míg Erdogan pont kedden beszélt arról, hogy Rijádot és Katart is meg kellene hívni a kazah fővárosba, Asztanába szervezett Szíria-konferenciára. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!