A jogvédők állításai szerint a délkelet-ázsiai ország hadserege új házakat, határátkelőhelyeket, helikopter-leszállópályákat és más létesítményeket húz fel a térségben. Az AI azzal vádolja a mianmari hadsereget, hogy "riasztó sebességgel" kisajátítja az elűzött muszlim kisebbség földjeit. "Ugyanazok a biztonsági erők amelyek, a rohingjákkal szemben emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el, most új katonai támaszpontokat hoznak létre" – mondta Tirana Hasszán, az AI szakértője.

Arakán szövetségi államban körülbelül egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mert a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik. A mianmari hadseregnek a rohingja lázadók ellen indított hadművelete miatt tavaly augusztus óta csaknem 700 ezer civil menekült el Arakán államból a szomszédos Bangladesbe. Habár a két állam több mint egy hónapja megállapodott a menekültek visszatéréséről, eddig nem történt semmi előrelépés e tekintetben. Sokan nem is akarnak visszatérni, mert a hadsereg lerombolta falvaikat. A világszervezet ismételten "etnikai tisztogatásnak" nevezte a történteket.