Indulhat az előrehozott elnök- és parlamenti választáson Törökország legfiatalabb és sokak által a jelenlegi államfő legfőbb kihívójának tekintett Jó Párt (Iyi Parti), köszönhetően annak, hogy a legfőbb parlamenti ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) tizenöt parlamenti képviselője a pártelnök utasítására átlépett soraiba.

A vonatkozó törvény értelmében egy párt akkor indulhat a választásokon, ha azt legalább fél évvel megelőzően az ország 81 tartományának több mint felében rendezett nagygyűlést vagy a frakcióalakításhoz szükséges minimum húsz képviselői székkel rendelkezik a törvényhozásban.

A Jó Párt az első feltételnek gyakorlati okokból nem tud eleget tenni, ugyanis fél évvel ezelőtt, 2017. október végén alapította Merel Aksener egykori belügyminiszter annak reményében, hogy a következő elnökválasztáson sikeresen ki tudja hívni a jelenlegi államfőt, Recep Tayyip Erdogant.

Erdogan azonban szerdán váratlan bejelentést tett: az eredetileg tervezett dátum, 2019 novembere helyett már idén június 24-én tartják az elnök- és parlamenti választásokat, amelyek után életbe lép az országban a végrehajtó elnöki rendszer. A Jó Párt programja szerint Aksener a végrehajtó elnöki rendszert egy éven belül a jelenlegi parlamentáris rendszerré alakítaná vissza.

A Jó Párthoz már alakulása napján öt parlamenti képviselő csatlakozott, olyanok, akik korábban más ellenzéki pártokból kilépve függetlenként dolgoztak a törvényhozásban. A CHP tizenöt politikusa most vasárnap a pártelnök, Kemal Kilicdaroglu utasítására lépett át az Aksener vezette pártba, néhány órával azelőtt, hogy a Legfőbb Választási Tanács döntött az indulásra jogosult pártokról, és kihirdette azok nevét.

Kilicdaroglu történelmi tette minden elismerésen túlmutat - így fogalmazott Merel Aksener a Köztársasági Néppárt elnökének döntésére.

Bülent Tezcan CHP-szóvivő a parlamentben vasárnap tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "a történelem a demokrácia hőseiként emlékszik majd vissza társainkra". Hozzátette: annak érdekében tették ezt lépést, hogy "a demokrácia elé helyezett csapdákat eltávolítsák".

Bedurcázott a diktátorpárt

Bekir Bozdag, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője viszont a Twitteren "a politikai erkölcstelenség példájának" minősítette a CHP döntését.

Aksener 1996 novembere és 1997 júniusa között az Igaz Út Pártjának (DYP) tagjaként volt Törökország belügyminisztere, 2007 augusztusa és 2015 júniusa között pedig a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) színeiben töltötte be a parlament alelnöki tisztségét. A MHP berkein belül Aksener ellenzéki csoportjának és a vezetésnek akkor váltak el végleg az útjai, amikor a pártelnök, Devlet Bahceli támogatásáról biztosította Erdogant a végrehajtó elnöki rendszer jövőbeni bevezetéséről döntő tavaly április 16-ai népszavazáson.

Az alkotmánymódosítás életbe lépése kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.