Moszkvában a Központi Kozák Hadsereghez tartozó meglett férfiemberek estek neki botokkal és korbáccsal az ellenzéki tüntetőknek május 5-én, a szervezet általában a rendőrséggel együttműködve vesz részt a hatalomnak nem tetszők megrendszabályozásában. A kozáksereg az utóbbi másfél évben százmillió forintnak megfelelő összeget kapott a központi költségvetésből arra, hogy a tagokat kiképezzék a közrend megőrzésére. A júniusban kezdődő oroszországi labdarúgó világbajnokságon is ott lesznek a központi kozák hadsereg emberei, ám orosz források szerint a moszkvai kozákokkal az a legnagyobb baj, hogy nincs sok közük a valódiakhoz.

MTI / AP

„Már korábban is írtam ezekről az álkozákokról, ők a valóságban olyan bérelhető verőemberek, akik bármikor elvégzik a piszkos munkát” – írta egy blogbejegyzésben Alekszej Kovaljov orosz újságíró. Orosz lapjelentések szerint a kozákok 11 vb-helyszínen teljesítenek majd szolgálatot.

„Mindenkit lenyomunk, aki Putyin ellen szervezkedik” – idézte a Meuza orosz hírügynökség egy egyik ellenzékverő álkozákot. A Központi Kozák Hadsereg egyébként megfelelő irányítás alatt is van, hiszen élére az az Ivan Mironov atamán került, aki korábban az orosz államrendőrség, az FSZB szolgálatában állt. Mironov kozákjai voltak azok, akik 2016-ban megtámadták az ismert ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt, s Putyin „álkozákjai” rendszeresen vadásznak az illegális bevándorlókra is. Putyin – akit állítólag tiszteletbeli kozák ezredessé is kineveztek – támogatja a kozákság újbóli megerősítését, s jóváhagyott egy olyan programot is, amely 2020-ig jelentős anyagi támogatást ad a lovasnemzet hagyományainak és kultúrájának megőrzésére.

AFP / Sputnik / Szergej Pivovarov

2016 őszén – akkor, amikor állítólag orosz támogatással akartak Podgoricában merényletet elkövetni Milo Gyukanovics montenegrói vezető ellen – megalakult a Balkáni Kozák Hadsereg, amelybe szerbek, montenegróiak, illetve boszniaiak léptek be. A szervezet jelenleg is félig illegálisan működik, a csoport tagjai nem hajlandóak elárulni, milyen célból hozták létre hadseregüket.

A Don mentén lévő Rosztovban viszont valódi kozákok lesznek majd az utcákon: több mint háromszáz kozákot vetnek be, közülük százan lóháton vigyáznak majd a rendre. „A rendőrséggel ellentétben mi a csendes Dont képviseljük majd. Hangsúlyozzuk, hogy doni kozákok vagyunk, mosolygós emberek, gyönyörű egyenruhában. Már tanulunk nyelveket, s bár nem fogjuk beszélni az összes idelátogató csapat nyelvét, abban mindenki biztos lehet, hogy meg tudjuk mindenkinek magyarázni, hogy hova menjenek, s miképpen viselkedjenek” – hangsúlyozta Mihail Beszpalov, a doni kozákhadsereg helyettes atamánja.

A Bogdan Hmelnyickij, vagy Jemeljan Pugacsov révén ismert valódi kozákság Európa egyik legkeményebb nemzetének tekinthető. A kozákok – a török eredetű szó szabad embert jelent – ősei a mai Ukrajna és Oroszország területén élő szökött, elvándorolt jobbágyok, katonák vagy akár kisnemesek voltak, akik saját társadalomba szerveződve próbálták meg túlélni az állandó háborúk és erőszak világát. A közösség szigorú erkölcsi alapokon állt: az egyenlőség, a kötelező segítségnyújtás és az önfeláldozás volt a legfontosabb, a tisztségviselőket pedig egyéves időtartamra választották, még akkor is, amikor a választósdi ez idő tájt egyáltalán nem volt jellemző Európában. A gyerekek pedig szinte előbb tanultak meg lovagolni mint járni, a feleségeket pedig sokszor rabolták maguknak a harcos nép fiai.

AFP / RIA Novosti / Aleksandr Kondratuk

Az etnikailag vegyes hátterű kozák közösségek élén a hetman – a Donnál az atamán – áll, s a jellemzően lovas hadviselést folytató kozákok a XV-XVI. századtól kezdve szinte valamennyi háborúban részt vettek. A kozákság több kisebb csoportra oszlik, a legismertebb a doni, illetve a zaporizsjei kozákság. Néha egymás ellen is harcoltak, eleinte a doniak jellemzően az Orosz birodalomhoz, a zaporizsjeiek pedig a lengyelekhez álltak közelebb.

Miután a kozákok lakta területek a cári Oroszországhoz kerültek, a nemzetté vált kozákság valamennyi orosz háborúban részt vett: a kozákok hódították meg Szibéria jelentős részét, s kivették a részüket a második világháborús ütközetekből is. A doni kozákok az utóbbi évek kelet-ukrajnai harcaiban is részt vettek, most az oroszpárti szakadárok oldalán állnak.

Az orosz és ukrán források két dologban mindenképpen egyetértenek: az egyik az, hogy a kozákok vakmerőek, a másik pedig az, hogy a harcosok egyáltalán nem vetik meg a vodkát. A kozákok a XVII. században többször is elfoglalták és kirabolták a török birodalom központját, Isztambult, s állítólag Napóleon francia császár is azt mondta, ha a kozákok alatta szolgáltak volna, az egész világot elfoglalja. Egyszer az egyik velencei követ a spártaiakhoz mérte őket. „A zaporizsjei kozák köztársaságot Spártához lehetne hasonlítani, ha a kozákok legalább annyira nagyra értékelnék a józanságot, mint ahogyan azt a spártaiak tették” – mondta a diplomata.

AFP / Sputnik / Szergej Pivovarov

A zaporizsjeiek talán leghíresebb tette az volt, amikor ordenáré stílusban küldték el melegebb éghajlatra az őket megfenyegető IV. Mehmed török szultánt. Az uralkodó – felsorolva valamennyi tisztségét – megparancsolta, hogy a kozákok minden ellenállás nélkül adják meg magukat. A kozákok válaszát a „nem” szóval lehet röviden összefoglalni, ám Ivan Szirko hetman azért még pár mondatot hozzáfűzött. Például azt, hogy „milyen lovag vagy te, ha a csupasz seggeddel nem tudsz megölni egy sünt?”. Miután Szirko több alkalommal is azt javasolta a szultánnak, hogy létesítsen intim kapcsolatot a saját édesanyjával, levelét így zárta: Seggen is csókolhatsz minket.
A levél annyira „tökéletes”, hogy akadnak, akik kétségbe vonják a hitelességét. Az eredetit ugyanis nem tette el a szultán, a világ egy később készült másolatból szerzett tudomást az üzenetváltásról. Függetlenül attól, hogy Szirko írt-e a szultánnak vagy nem, az tény, hogy a törököknek sohasem sikerült tartósan megvetniük a lábukat Ukrajnában, s ebben meghatározó szerep jutott a kozákoknak.