Elfogadta a macedón parlament, hogy szeptember 30-ára népszavazást írjanak ki az ország nevének megváltoztatásáról, illetve arról, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A 120 fős parlamentben 68 képviselő támogatta a referendum kiírását. Az ülésen ugyanakkor nem vettek részt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet képviselői – mindezt azzal indokolták, hogy alkotmányellenesnek tartják azt a görög-macedón egyezményt, amely a névváltoztatásról szól.

Az egyezményt a két ország külügyminisztere még júniusban írta alá. Lényege, hogy rendezze az 1991 óta tartó névvitát a felek között. Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, szintén Makedóniának hívják, a görögök pedig attól féltek, hogy emiatt szomszédjuk idővel magának akarja majd a területet. Hogy ezt megelőzzék, tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen. Ha a lakosság is elfogadja az egyezséget, Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Zoran Zaev miniszterelnök azt nyilatkozta: ha a parlament elfogadja a névváltoztatást, és ezt a népszavazás is megerősíti, akkor mindenképp megtörténik a névcsere. Ha pedig Gjorge Ivanov államfő – ígéretéhez híven – mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását.