Ilyen a nikáb és a burka. A nikáb kombinált kendő egyaránt fedi az arcot és a fejet is, csak a szemeknek hagyva egy keskeny rest. A burka a teljes testet fedi, beleértve a fejet is, viselői sűrű rácsozatú szöveten keresztül láthatják a külvilágot.

A sok muszlim országban kötelező ilyen ruhadarabok hordása megosztja Európát. Egyesek azzal érvelnek, hogy a nők hátrányos megkülönböztetését jelképezi, mások a vallási önmeghatározás részének tekintik, és megint mások közbiztonsági kockázatnak tartják. Ezt a fajta öltözéket Franciaországban és Dániában már betiltották.

A svájci közvetlen demokratikus rendszer alapján szavazók azt követelték, hogy büntessék meg azokat, akik közterületen eltakarják az arcukat, és ezzel "fenyegetik vagy veszélybe sodorják a közbiztonságot, a vallási és társadalmi békét".

A kanton önkormányzata - noha ellenezte a tiltást - a népszavazás eredményének következtében kénytelen lesz meghozni a korlátozó intézkedést, még ha a részvételi arány csak 36 százalékos is volt.

Svájc legnagyobb muzulmán szervezete, az Központi Iszlám Tanács azt ajánlja a nőknek, hogy továbbra is takarják el az arcukat, és közölte, hogy szoros figyelemmel követi a fejleményeket, és ha kell, jogorvoslatot is követel.

A svájci központi kormány júniusban úgy nyilatkozott, hogy ellenzi az arcot teljesen eltakaró öltözék betiltását célzó országos kampányt. Áthidaló javaslatként azt ajánlotta, hogy egyes kantonok külön-külön döntsenek róla, de ne legyen belőle országos népszavazás, noha a mellette érvelő aktivisták tavaly már összegyűjtötték a megkövetelt százezer támogató aláírást.

Svájc 8,5 milliós lakosságának 85 százaléka kereszténynek vallja magát, de az elmúlt évtizedekben a muzulmánok aránya 5 százalékra nőtt, főként a volt Jugoszláviából bevándorlók miatt. Az országban egy kanton, az olasz anyanyelvűek lakta Ticino betiltotta ezt a ruhafajtát, de két másik kantonban elutasították a tilalmat.