Ezt is meg kellett élnie Roman Abramovicsnak, a talán legismertebb orosz oligarchának: a svájci szövetségi rendőrség úgy döntött, hogy nem ad letelepedési engedélyt az 52 éves üzletembernek, mert az „veszélyezteti a közrendet, és árt az ország nemzetközi megítélésének”. 

A döntés nem új, viszont Abramovics – érthető módon – közel egy évig harcolt azért, hogy a helyi lapok ne írhassák meg a letelepedés kérvény elutasításának az indokát. A pert most vesztette el, s a zürichi Tamedia kiadóhoz tartozó médiumok azonnal közzé is tették a részleteket. Például azt, hogy Abramovics részt vehetett pénzmosási ügyletekben, valószínűleg kapcsolatot tart fenn bűnözői csoportokkal, és vagyonának legalább egy részét illegális módon gyűjtötte össze.

A szövetségi rendőrség egyébként az után mondott nemet, hogy Valais kanton – ahol Abramovics le akart telepedni – befogadta volna a Verbier síparadicsomot magának kinéző oligarchát, mert úgy vélte, az orosz üzletember „érdekes adófizető” lehet a kanton számára.

Miután Abramovics 2003-ban megszerezte a Chelsea labdarúgócsapatát, és több mint egymilliárd fontos befektetéssel szupercsapatot csinált a londoni klubból, az olaj- és nehézipari befektetésekből meggazdagodott üzletember lett a legismertebb olyan orosz oligarcha, aki Londont választotta új lakóhelyéül. Abramovics és éppen aktuális barátnője, illetve felesége a londoni társasági élet legaktívabb tagjai közé tartozott, s úgy tűnt, hogy nyugodt életet élhet: hazájába, Oroszországba is sok pénzt vitt, s rendszeresen beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel is. Aki – legalábbis orosz források szerint – szinte fiaként tekintett rá, s megdorgálta, amikor elvált első feleségétől, s eleinte sokmilliárdos vagyonához képest szemtelenül alacsony összeggel akarta „kifizetni” gyermekei anyját.

AFP / Aleksey Nikolskyi

A helyzet az után változott meg, hogy márciusban a dél-angliai Salisburyben orosz ügynökök megpróbálták novicsok idegméreggel megölni a britekhez átállt egykori orosz ügynököt, Szergej Szkripalt. Ekkor London – amely korábban, 2006 után elnézőbben viselkedett, amikor ugyancsak orosz ügynökök a brit fővárosban polóniumizotóppal megölték Alekszandr Litvinyenko kiugrott FSZB-ügynököt – úgy döntött, megálljt parancsol az oroszok beáramlásának. Az újsütetű szigornak nem csak Abramovics esett áldozatul, a jóval kevésbé ismert orosz üzletemberek sem kaptak beutazási engedélyt, illetve letelepedési engedélyt a szigetországban.

Emiatt az a hosszú ideje évenként megrendezett londoni orosz bált is le kellett mondani, ahol az utóbbi években többek között a bolsevik forradalmat túlélt orosz nemesi családok ifjú tagjai szoktak bemutatkozni az orosz elit többi tagjának. Az először 1780-ban megrendezett bál megrendezését a szovjet időkben függesztették fel, s 2013 óta újra minden évben megrendezik a mulatságot. „Orosz vendégeink egyre több problémával szembesülnek. Nem kapnak vízumot, s még meg sem mondják nekik, miért utasították el a kérelmüket. A Szkripal-ügy volt az utolsó csepp a pohárban” – panaszkodott Elisabeth Smagin-Melloni, az orosz bálok szervezője. A brit szigor viszont komoly pénzkiesést jelent: a brit fővárost „Londongradnak” nevező orosz milliárdosok rengeteget költöttek, s milliókat fizettek be adóként.

A londoni orosz bál 2016-ban

Youtube

A vesztesek között van Putyin másik bizalomba fogadott oligarchája, Oleg Gyeripaszka is. A brit titkosszolgálat, az MI6 azt vizsgálja, hogyan engedélyezhették komoly ellenőrzés nélkül azt, hogy a fegyvergyártásban is érdekelt üzletember cége, ez EN+ a londoni tőzsdén is megjelenjen. Brit lapértesülések szerint a szolgálat vezetői botrányosnak nevezték, hogy miközben folyamatosan romlanak a brit–orosz kapcsolatok, a tőzsde úgy engedélyezte a részvénykibocsátást, hogy nem konzultált a titkosszolgálatokkal.

Közben a brit hatóságok azt is vizsgálják, hogyan vásároltak nagy értékű ingatlanokat az oroszok Londonban, illetve a szigetország más városaiban. Az Express című lap arról számolt be, hogy a hatóságok akár el is kobozhatják azokat a házakat, lakásokat, jachtokat, illetve egyéb vagyontárgyakat, amelyek külföldi tulajdonosai nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, hogy jogszerűen szerezték meg a vásárláshoz szükséges összeget. A lap úgy értesült, hogy a hatóságok 4,4 milliárd font értékű gyanús pénzekből vásárolt ingatlanok ügyét elemzik, s ebből 729 millió jut az orosz állampolgárokra. Jelenleg több mint száz ügyet indítottak el, s ezek többsége orosz tulajdonokat érint.

Oleg Gyeripaszka

AFP / Alexei Druzhinin

Az ellenzéki Munkáspárt egyik képviselője, Chris Bryant szerint a hatóságoknak 2017-ben megadott új jogosítványok alapján elindított ügyekkel London azt üzeni Putyinnak, hogy Nagy-Britannia nyomon akarja követni a korrupcióból szerzett orosz pénzek útját. „Putyin egy bűnözői rezsimet működtet, s a haszonélvezők mind meggazdagodnak. A pénzes oroszok nagyon szeretik Londont, s ennek több oka is van. Nagyon sok a jó ügyvéd, az ingatlanpiac pedig kiválóan alkalmas hatalmas összegek elrejtésére” – mondta a képviselő.

Bár Abramovicsot most már Nagy-Britannia mellett Svájcban sem látják szívesen, egyelőre nem kell hazatérnie Oroszországba: a zsidó származású oligarcha május végén megkapta az izraeli állampolgárságot, s már vett is egy ingatlant Tel-Avivban, egyúttal ő lett a leggazdagabb izraeli. Viszont azzal visszavágott az angoloknak, hogy leállította az új Chelsea-stadion építésének az előkészületeit.