Az ellenzék nyújtott be bizalmatlansági indítványt november végén, de a javaslat elfogadásához szükséges 231 szavazatból csak 163 képviselő szavazott kabinettel szemben. A mostani bizalmi vokslolást a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) kezdeményezte a többi között a lengyel bankfelügyelet (KNF) nemrégen lemondott elnökének személyéhez fűződő bűnügyi eljárás miatt.

A lengyel alkotmány szerint a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány feltétele egy miniszterelnök-jelölt előterjesztése. A PO Grzegorz Schetyna pártelnököt nevezte meg kormányfőjelöltjeként. A szavazást megelőző vita során Schetyna több vonatkozásban bírálta a kormány politikáját, kitért arra is, hogy Lengyelország az első állam, amely ellen elindították az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást. A KNF ügye kapcsán Schetyna úgy vélte: ez "a PiS-állam jelképe".

Morawiecki a fellépésben azon az állásponton volt, hogy a PiS-kormány jól teljesíti választási programját, a reformok folytatását ígérte és aláhúzta, hogy a kabinet célja a lengyelországi életszínvonal felemelése az uniós szintre.