"Nem szabad, hogy ezeket a problémákat kihasználva destruktív erők kárt tegyenek a két ország (Fehéroroszország és Oroszország) közötti, az unió keretén belül megvalósuló, kölcsönösen előnyös együttműködésben " - fogalmazott a moszkvai elnöki hivatal a számos megfigyelő szerint elcsalt fehérorosz elnökválasztás miatt kirobbant tiltakozásokra utalva.

"Fehéroroszországnak van alkotmányos, megválasztott kormánya, nem szorul rá, hogy külföldi kormányok vagy közvetítők oldják meg az országban kialakult helyzetet" - jelentette ki a fehérorosz elnök szombaton Minszkben. Aljakszandr Lukasenka a védelmi minisztérium stratégiai központjában járt, itteni nyilatkozatát idézte a Belta állami hírügynökség. "Nem szolgáltatjuk ki az országot senkinek" - jelentette ki az elnök.

A két elnök azt követően beszélt telefonon egymással, hogy Lukasenka megfigyelők szerint segítségért fordult Moszkvához.(Nyitóképünkön a két elnök 2015-ben.)

Már nyilvánosan is Putyin segítségét kéri Lukasenka

Orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal akar tárgyalni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

Lukasenka úgy fogalmazott, hogy az országban hat napja zajló tüntetéshullám már nemcsak Fehéroroszország számára jelent fenyegetést, hanem "az Oroszországgal közös unió védelmét is jelentené" Fehéroroszország megvédése. Minszk és Moszkva 1999-ben kötött szerződést a két ország közti politikai és gazdasági integráció mélyítéséről, erre hivatkoznak uniós megállapodásként. Lukasenka azt is kijelentette, hogy a 2004-es, ukrajnai "narancsos forradalomhoz" és más, a volt szovjet tagköztársaságokban az elmúlt 20 év során "külső elemek beavatkozásával" lezajlott forradalmakhoz hasonló események mennek végbe Fehéroroszországban.

A volt szovjet tagköztársaságban hat napja tartanak a tömeges tüntetések, tiltakozásul a vasárnapi elnökválasztás eredményei ellen. Szombaton ismét több ezren vonultak az utcára Minszkben. A hatóságok eddig nagyjából 7 ezer embert vettek őrizetbe.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hivatalos látogatáson van a szomszédos Lengyelországban, ahonnan azt üzente, hogy Washington szorosan figyelemmel kíséri a fehéroroszországi fejleményeket.

Előzőleg Észtország, Lettország és Litvánia vezetői fölszólították Minszket, hogy tartson új, immár szabad és tisztességes választásokat.

Az Európai Unió pénteken közölte: nem fogadja el a fehérorosz elnökválasztás eredményét, és szankciókat készít elő azon fehérorosz állami tisztségviselők ellen, akik felelősek a tüntetőkkel szembeni erőszakért és a választási eredmények meghamisításáért.

Látványos ugyanakkor a hallgatás Orbán Viktor és a Fidesz részéről a fehéroroszországi eseményekről: sem gratuláció, sem a jól dokumentált rendőri erőszak elleni kiállás nem született még meg, és ahhoz is négy nap kellett, hogy Szijjártó Péter egy meglehetősen semmitmondó közleményben hangsúlyozza, Magyarország leginkább olyan döntésekben érdekelt, amik “nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség programot sem.” Arról, hogy Lukasenka valószínűleg csalt, az ellenzék vezére elmenekült az országból, újságírókat vesznek őrizetbe, civileket vernek véresre és lekapcsolják az internetet, nem szólt a külügyminiszter.

Mi sem szeretjük, ha beleszólnak a dolgainkba - fideszes politikusokat kérdeztünk a belarusz helyzetről

Külföldi beavatkozást kiált a tüntetések miatt a belarusz diktátor, akinek Vlagyimir Putyin az elsők közt gratulált minden bizonnyal csalással összehozott győzelméhez. Kísértetiesen emlékeztet a helyzet a kijevi Majdanra, de Oroszország helyzete sem ugyanaz, mint hat évvel ezelőtt.