Befagytak a tárgyalások Brüsszelben, nem született megállapodás az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájáról (KAP, illetve CAP) – mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádióban. A főbb vitatott területek között a tárcavezető a kis, 10 hektáros területig terjedő gazdaságok átalánydíjas támogatását említette, valamint a termeléshez kötött támogatások csökkentését és az agroökológiai alaptámogatások mértékét.

A KAP 270 milliárd eurós alapja messze a legnagyobb az uniós támogatási alapok közül, és régóta bírálatok tárgya: különösen Magyarország, Csehország és kisebb részben Szlovákia és Olaszország miatt. A New York Times már 2019-ben hosszasan írt arról, hogy az uniós agráralap pénzei Magyarországon jórészt a hatalomhoz közeli kiskirályok zsebében landolnak, nem pedig a parasztgazdákéban. A magyar kormány szerint politikailag elfogult támadásról van szó, de az Európai Bizottság (EB) is elutasította a vádakat. Csehország esetében azonban már Brüsszel is vizsgálódott, mert Andrej Babis miniszterelnök cége, az Agrofert igencsak sok uniós pénzt kap. Akárhogy is alakulnak az események a KAP körül, 2023-tól az agrárpénzek szétosztását jobban ellenőrzik majd, mint addig.

Orbán és Babis az Európai Parlament célkeresztjében

A 270 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási alap pénzei vajon oda jutnak, ahova kellene? Magyarország és Csehország esetében erről egyáltalán nincsenek meggyőződve Brüsszelben, ezért a legkorszerűbb informatika segítségével próbálják meg kideríteni az igazságot - írja a brüsszeli Politico.

Nagy szerint a tárgyalások egy hónap múlva folytatódnak. A miniszter azt hangsúlyozta, hogy a cél egy olyan megegyezés, amely a környezetvédelmet és a termelés szempontjait is figyelembe veszi. Kitért arra, hogy az Agrárminiszterek Tanácsa tavaly októberben jutott közös álláspontra, ezt kellett az Európai Parlamenttel egyeztetni május 26-27-én. Ez a megállapodás szabályozza az európai gazdák jövőjét a következő hét évben, meghatározza a termelési körülményeket és az új időszak támogatási rendszereit.

"Megharcolta" a magyar kormány: megegyeztek az EU-tagállamok a közös agrárpolitikáról

Két és fél éve kezdték meg az uniós tagállamok a 2020 utáni agrárpolitika tárgyalását, az utolsó egyeztetés két és fél napig tartott. A kompromisszum értelmében a tagállamok vállalták a magasabb szintű környezetvédelmi célok elérését, az ehhez szükséges szigorúbb feltételeket. A megvalósítás során azonban nagyfokú rugalmasságot élvezhetnek a termelők.

Az agárminiszterek Nagy szerint nyitottak voltak a megegyezésre. Az EB-t Frans Timmermans alelnök vezette, miatta fagytak be az álláspontok – vélekedett a közrádióban a miniszter. Az MTI szemléjéből nem derült ki, miért gondolja így.