Lengyelország az Európai Unió tagja akar maradni, mert ez a jövő. A „Polexit” ki van zárva – hangsúlyozta Anita Czerwinska pártszóvivő –, de más jobboldali pártokkal együtt alternatív reformtervet dolgoznak ki, mert nem fogadják el, hogy a tagállamok szuverenitását az uniós szerződéseket megsértve korlátozzák.

A nyilatkozat kármentés, miután Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke és a PiS frakcióvezetője a karpaczi gazdasági fórumon azt mondta: nem akarunk kilépni, mert az EU támogatottsága nálunk igen nagy. Node, ha olyan irányba mennek el a dolgok, mint „ami itt készül”, akkor „drasztikus megoldást kell keresnünk”. Ezzel arra célzott, hogy az Európai Bizottság pénzbüntetéssel kívánja sújtani az országot, mert nem hajtja végre az EU Bíróságának ítéletét az igazságszolgáltatás függetlenségének növelésére. Egy másik tekintélyes PiS-politikus, Marek Suski volt miniszterelnöki kabinetfőnök pedig a napokban azt fejtegette, hogy „ahogy harcoltunk a német megszállás ellen, aztán szovjet megszállás ellen, úgy harcolunk a brüsszeli megszállás ellen is”.

Kaczynski pártelnök előbb „ellenzéki propagandakitalálásnak” nevezte a kilépési szándékról szóló híreket, annak ellenére, hogy pártja befolyásos vezetőinek említett kijelentéseit kép- és hangfelvételek bizonyították. Ezután jött a párthatározat. A lényeg azonban szeptember 22-én fog kiderülni. Akkor dönt az Alkotmánybíróság – ha újra el nem halasztja – arról, hogy elutasítja-e az uniós jog felsőbbségét a hazai fölött. Az erre vonatkozó kérdést Mateusz Morawiecki miniszterelnök nyújtotta be, és nem hajlandó visszavonni. Ha a kizárólag a kormánypártot támogató tagokból álló testület elutasítja az uniós jog elsődlegességét – noha az benne van mind az uniós szerződésekben, mind a lengyel alkotmányban –, az szakítást jelentene az EU egyik legfontosabb alapelvével. Ez erősebb üzenet lenne, mint egy pártvezetőségi határozat.