Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Orosz csapások érnek kórházakat, iskolákat és lakóépületeket. Az Oroszország emberi és nemzetközi jogsértéseiről szóló jelentések óráról órára halmozódnak” Ukrajnában – jelentette ki az amerikai külügyminiszter kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Genfben tartott tavaszi ülésszakához intézett videóüzenetében. Antony Blinken hangsúlyozta: mindent meg kell tenni az elkövetők felelősségre vonása érdekében.
Szerinte a Kijev és szövetségesei által beterjesztett határozattervezet a jogsértések nemzetközi kivizsgálásáról fontos lépés a történtek dokumentálása és a felelősségre vonhatóság szempontjából.
'Russia is carrying out a premeditated and unjustified attack on Ukraine'
— Sky News (@SkyNews) March 1, 2022
Antony Blinken claims reports of Russia's human rights abuses and violations of international law "are mounting by the hour".https://t.co/X3flQUBL0r
������ Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/ZVaXUHcMow
Blinken beszéde az Egyesült Államok visszatértét is jelezte a Genfben működő testületbe, amelyből Donald Trump akkori elnök léptette ki az országot 2018-ban azzal az indoklással, hogy elfogult Izraellel szemben.
Az amerikai külügyminiszter szót emelt az északnyugat-kínai Hszincsiangban kialakult emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Kijelentette, hogy a pekingi vezetés „népirtást és emberiesség elleni bűncselekményeket követ el” az ujgur muszlim kisebbség ellen.
Egyben felszólította Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztost, hogy tegye közzé hivatalának jelentését a hszincsiangi helyzetről. Kiszivárgott iratok, túlélők, áldozatok és szemtanúk beszámolói alapján nyugati jogvédők és több ország is azzal vádolja Pekinget, hogy legalább egymillió embert, főként ujgurokat internálótáborokba küldtek, kényszersterilizációt és nőkön abortuszt hajtottak végre, valamint kényszermunkát alkalmaztak. Peking tagadja a vádakat.
Az orosz-ukrán háborúról minden fontos hírt megtalál itt.
