Közel 4 ezer civilt sikerült evakuálni kedden

Humanitárius korridorokon keresztül 3846 embert sikerült kimenekíteni ukrán városokból – jelentette be kedd este Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A politikus azt közölte, hogy továbbra is próbálkoznak a több mint egy hónapja ostrom alatt álló Mariupolban rekedtek evakuálásával.

Elmondása szerint a kikötővárost továbbra is csak gyalogszerrel vagy privát autóval lehet elhagyni, a tömeges evakuálásra irányuló kísérletek mindeddig meghiúsultak.

A Nemzetközi Vöröskereszt is napok óta igyekszik eljutni a városba az oda szánt segélyszállítmánnyal.

(Sky News)

Még mindig lövik Izjum lakónegyedeit az oroszok az ukránok szerint

Az ukrán katonai vezetés úgy értesült, hogy Harkiv megye több településéről elhurcolják az Ukrajna-párti lakosokat. Az ukrán vezérkar keddi jelentését itt olvashatja.

Orosz nagykövet: Nincs ok arra, hogy ne bízzunk a magyar vezetésben

Interjút adott a Ria Novosztyi hírügynökségnek Oroszország budapesti nagykövete, aki szerint Moszkvának nincs oka arra, hogy ne bízzon meg a magyar kormányban.

Részletek itt.

Észtország, Lettország és Portugália orosz diplomatákat utasít ki

Észtország és Lettország összesen 27 orosz diplomatát és követségi alkalmazottat utasít ki, Portugália pedig tízet nemzetbiztonsági okokból – közölte a három ország külügyminisztériuma kedden.

Elfogták a férfit, aki meglopott egy ukrán menekültet Budapesten

Az ellopott kutya megvan, az Ukrajnából érkezett férfi csomagjait még keresik.

További részletek itt.

Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát a bucsai vérengzés miatt

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított kedden tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt.

A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt.

A MAE döntését kedden közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. A nagykövetet fogadó külügyi államtitkár ebből az alkalomból megerősítette: Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség.

Románia – Csehországhoz, Szlovákiához és balti államokhoz hasonlóan – már tavaly áprilisban kiutasította a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettesét, miután Aurescu nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

ENSZ: Ukrajnában 7,1 millióra nőtt a belső menekültek száma

Ukrajnában 7,1 millióra nőtt a belső menekültek száma az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) keddi tájékoztatása szerint.

Két héttel ezelőtt az ENSZ genfi székhelyű szakosított szervezete még csak 6,5 millióra tette azoknak a számát, akiknek a háború miatt el kellett hagyniuk az otthonukat, de továbbra is a fegyveres harcok sújtotta ország határain belül tartózkodnak.

Az IOM felmérései szerint az elmenekült családok több mint harmada semmilyen jövedelemmel vagy más bevétellel nem rendelkezett márciusban. Ezen családok több mint felében éltek gyermekek és idősek, és 30 százalékának tagjai között voltak krónikus betegséggel küzdők.

Az Ukrajnából külföldre menekültek száma az ország elleni orosz háború kezdete, február 24. óta 4,2 millióra emelkedett az ENSZ menekültügyi hivatalának legutóbbi adatai szerint. (MTI)

Zelenszkij beszédet tartott, majd levetített az ENSZ BT-nek egy filmet az orosz haderő rémtetteiről

Az ukrán elnök azt mondta, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudja megállítani Oroszországot, akkor fel kellene oszlatnia magát.

Részleteket itt olvashat.

Svéd ügyészek előzetes vizsgálatot indítanak az ukrajnai háborús bűnök ügyében

Svéd ügyészek előzetes vizsgálatot indítottak az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűnök ügyében, és szemtanúk jelentkezését kérik – közölte kedden a Svéd Ügyészi Hivatal.

A vádhatóság közlése szerint a vizsgálat célja, hogy minél előbb bizonyítékot találjanak, amelyeket svéd és nemzetközi bíróságokon felhasználhatnak. Felszólították azokat, akik ukrajnai polgári személyek elleni erőszak tanúi voltak, hogy lépjenek kapcsolatba a hatóságokkal.

„Az ukrajnai helyzetről rendelkezésre álló információk alapján okunk van feltételezni, hogy súlyos háborús bűncselekményeket követtek el” – olvasható a Svéd Ügyészi Hivatal közleményében. Azt hozzátették, egyelőre nincsenek gyanúsítottak. (MTI)