Oroszország szerint az ukránok hat légicsapást hajtottak végre Brjanszk térségében

Egy orosz vizsgálat szerint az ukrán erők legalább hat légicsapást hajtottak végre a két ország határán lévő Brjanszki területen – írja a Sky News. A bejelentésre azt követően került sor, hogy Moszkva azzal vádolta meg Kijevet, hogy lakott területeket vett célba. A bizottság megállapította, hogy legalább hét ember megsérült és hat ház megrongálódott.

A Moszkva hadihajó kilövése a háború menetén is csavarhat egyet

A Szláva-osztályú cirkáló, a Fekete-tengeri orosz hadiflotta zászlóshajója, a Moszkva méretében és fegyverzetében impozáns – az ukrán hadsereg pedig a jelek szerint levadászta. Korábban Makszim Marcsenko, Ukrajna odesszai régiójának kormányzója azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Neptun rakétákkal találták el a cirkálót, mint írta, „a Moszkva pontosan oda ment, ahova a Kígyó-szigeti határőrök küldték” – utalva a háború első napjának emlékezetes történetére.

Zelenszkij az új, „orosz hadihajó húzz a f*szba” bélyegekkel pózol

Az ukrán posta kibocsátott egy új, háborús tematikájú bélyeget. A Twitteren az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij posztolt róla. A posta márciusban hirdetett pályázatot az új bélyeg dizájnjára: a pályázók feladata az volt, hogy a bélyegnek a Kígyó-szigetek védőinek híres üzenetére kellett reflektálnia.

Már Trump szerint is népirtás folyik Ukrajnában

Azt követően, hogy Joe Biden jelenlegi amerikai elnök népirtásnak minősítette az ukrajnai civilek elleni támadásokat, az előző elnök Donald Trump is hasonló kijelentést tett – írja a Sky News.

A litvánok szerint Oroszország már be is váltotta a nukleáris fenyegetését

Oroszországnak vannak nukleáris fegyverei a balti térségben – jelentette ki a Reuters híre szerint Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter arra reagálva, hogy Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese csütörtökön arra figyelmeztette a NATO-t, hogy ha Svédország és Finnország csatlakozik a szervezethez, akkor Oroszországnak meg kell erősítenie védelmét a térségben, akár nukleáris fegyverek telepítésével. Vagyis Litvánia szerint

Oroszország már régen meglépte azt, amivel most fenyegetőzik.

Anusauskas a litván BNS távirati irodának elmondta, hogy Oroszország balti-tengeri exklávéjába, Kalinyingrádba már a jelenlegi válság előtt is telepítettek nukleáris fegyvereket. „A jelenlegi orosz fenyegetések elég furcsának tűnnek, amikor tudjuk, hogy a 100 kilométerre tartják a fegyvert Litvánia határától” – mondta.

„Mindig is tartottak nukleáris fegyvereket Kalinyingrádban, a nemzetközi közösség, a térség országai tökéletesen tisztában vannak ezzel (...) Fenyegetésként használják”, idézi a távirati irodát a Reuters. Oroszország kalinyingrádi exklávéja a Balti-tenger partján, a NATO-tag Litvánia és Lengyelország között helyezkedik el.

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök csütörtökön azt mondta, hogy az orosz fenyegetés, miszerint növelik a katonai, köztük a nukleáris fegyverzetet a balti térségben „nem újdonság”.

Súlyos ukrán veszteségekről számoltak be az oroszok

Újabb ukrán tengerészgyalogosok tették le a fegyvert Mariupolban, az orosz haderő 770 ukrán katonai célpontot semmisített meg az éjszaka folyamán – közölte az MTI híradása szerint Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint Mariupolban további 134 ukrán katona, köztük 14 tiszt tette le önként a fegyvert és adta meg magát.

Az orosz védelmi tárca szóvivője szerint az orosz rakétacsapatok és tüzérség 770 ukrajnai katonai célpontot semmisített meg. A támadott objektumok között volt 101 erődítmény, 110 tüzérségi lőállás, valamint 548 olyan terület, ahol az ukrán hadsereg élő- és tűzereje összpontosult. A tábornok egy ukrán MiG-29-es vadászgép, egy Mi-8-as helikopter és egy Bayraktar TB2 drón elpusztítását is bejelentette.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 131 repülőgépet, 104 helikoptert, 245 légvédelmi rakétarendszert, 448 drónt, 2179 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 248 rakéta-sorozatvetőt, 944 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2088 különleges katonai járművet veszítettek.

Magyar útlevelű ukrán menekülteknek nincs segítség Csehországban

Ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkező, de magukat magyar útlevéllel igazoló ukrán menekültek nem számíthatnak semmiféle hatósági segítségre Csehországban – hívta fel a figyelmet Vít Rakusan cseh belügyminiszter.

A Právo című független baloldali lap csütörtökön azt írta, hogy a cseh hatóságok az Ukrajnából elmenekült romákkal összefüggésben szembesültek a kettős állampolgárság problémájával. Számos roma menekültnek az ukránon kívül magyar útlevele is van.

A magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. Az ideiglenes segélyekre csak az ukránoknak (állampolgároknak) van joguk

– mondta a tárcavezető a lapnak.

„Túl sok a fake, egyik oldalnak sem hiszek” – mondták a moszkvaiak a bucsai mészárlásról

Egy 21 éves Youtuber, Daniil Orain rövid interjúkat készített az utca emberével az orosz fővárosban. A 1420 nevű Youtube-csatornáján publikált videóban Orain arról kérdezi a moszkvaiakat, hogy mit gondolnak a Bucsában történtekről (a Kijev melletti városban orosz katonák több száz civilt lőttek agyon és nőket erőszakoltak meg), és videókat is mutat a kegyetlenkedések helyszínéről.

A legtöbb esetben a válaszadók kételkednek a felvételek hitelességében és abban is, hogy Bucsában valóban mészárlás történt-e.

Osztrák kancellár: Még van némi esély a tárgyalásokra

Csekély esély még mindig van a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki egy csütörtökön megjelent interjúban Karl Nehammer osztrák kancellár, aki a napokban találkozott mindkét ország vezetőjével.