Tetszett a cikk?

Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint minden rendben halad az ukrajnai „különleges katonai akcióval” kapcsolatban, a hét elején ismét lecserélte az inváziós erők főparancsnokát, és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt bízta meg a hadműveletek közvetlen irányításával. A szakértők nagy része úgy véli, a rotáció sem hozza közelebb az oroszok győzelmét.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

A háttérből szedték elő az ukrajnai agresszióban részt vevő orosz csapatok közvetlen irányításával megbízott új parancsnokot, Valerij Geraszimov tábornokot. A 67 éves vezérkari főnök ugyanis az invázió tavaly februári kezdete óta alig jelent meg a nyilvánosság előtt, még a május 9-ei győzelem napi moszkvai díszszemlén sem volt ott. Igaz, részt vett az Ukrajna elleni agresszió terveinek a kidolgozásában, ám több forrás szerint is azok közé tartozott, akik nem voltak hívei a támadás megindításának. Annak ellenére sem, hogy Geraszimov volt az, aki több mint egy évtizeddel ezelőtt kidolgozta az orosz hibrid háború stratégiáját, amely szerint még egy jól működő országban is néhány hét, vagy akár néhány nap alatt olyan helyzetet lehet teremteni propagandával és felforgatással, hogy ott káosz alakuljon ki, illetve fegyveres konfliktus, sőt akár polgárháború törjön ki. A „Geraszimov-doktrína” első vizsgája 2014-ben jött el, amikor a kis zöld emberkék – az orosz hadsereg jelzéseket nem viselői katonái – gyakorlatilag puskalövés nélkül elfoglalták az Ukrajnához tartozó Krímet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszim a védelmi minisztérium igazgatótanácsának éves ülésén Moszkvában 2021. december 21-én
AFP / Sputnik / Szergej Gunejev

A mostani kinevezést ugyanakkor aligha tartja előrelépésnek Geraszimov: ez az első alkalom, hogy a hadseregtábornoknak gyakorlati értelemben is irányítania kell komoly hadműveleteket, meg aztán a parancsnokság átvételével a nyakába szakadt a felelősség is. Nem is kicsi, Putyin elvárásai ugyanis továbbra is nagyok, vagy akár irreálisak – a Kreml ura továbbra is meg akarja szüntetni a szomszéd ország államiságát –, és Geraszimov elődeinek éppen azért kellett menniük, mert nem mentek át a harctéri vizsgán.

Váltógazdaság orosz módra

Geraszimov már legalább a negyedik a főparancsnok. Az invázió megindítása utáni első hetekben valószínűleg nem volt igazi vezető, a három irányból – keletről, valamint északról Fehéroroszország felől, valamint délről az Oroszországhoz csatolt Krímből – támadó erőket az adott egységek parancsnokai irányították. Amikor április elejére kiderült, hogy az orosz offenzíva keleten és északon is megállt, Putyinék pedig Alekszandr Dvornyikov tábornokot, a nem túl hízelgő „szíriai mészáros” néven ismertté vált főtisztet bízták meg a hadműveletek koordinálásával. Dvornyikov azonban a jelek szerint nem teljesített elég jól – míg Szíriában alig lőttek vissza a légvédelmi és nehézfegyverekkel nem rendelkező felkelők, Ukrajnában más volt a helyzet – így pár hét után Gennagyijj Zsidkót nevezték ki az inváziós erők élére.

Alekszandr Dvornyikov tábornok
AFP / ALEKSEY NIKOLSKYI

Ő sem vált be, ősszel Szergej Szurovikin kapta meg a vezéri posztot, ám mostanra kiderült, hogy „Armageddon tábornokkal” is elégedetlenek voltak a Kremlben vagy a védelmi minisztériumban. Pedig ő jobban teljesített, mint elődei: míg szeptemberben az oroszok fejveszett menekülésre emlékeztető módon hagyták el az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét és vesztették el Izjumot és Balakliját, a dél-ukrajnai Herszonból viszonylag rendezetten vonult ki a már Szurovikin irányítása alatt lévő katonaság. Sőt, a tábornok keleten stabilizálta a frontot, az év végére elfogyott az ukrán hadsereg lendülete, és az oroszok könnyebben védhető vonalakat alakítottak ki maguk számára.

Míg a hivatalos orosz források szerint a cserére azért volt szükség, hogy tovább javuljon a koordináció az egyes egységek, illetve a haderőnemek között, több elemző a védelmi minisztérium és a keményvonalas nacionalisták, illetve az utóbbiakat erősítő Jevgenyij Prigozsin közötti konfliktust vélik felfedezni a váltás mögött. Prigozsin – a Wagner zsoldoshadsereg alapítója és vezetője – az utóbbi hetekben egyre többször támadta a hivatalos hadsereget, és az elemzők szerint azzal, hogy Geraszimov vette át a főparancsnokságot, újra nő a hivatásosok befolyása, mert a vezérkari főnök személye és rangja fajsúlyosabb, mint Szurovikin tábornok. Az utóbbit egyébként Geraszimov helyettesévé tették meg, két további tábornokkal együtt. Geraszimov kinevezése tehát aligha hoz gyökeres változást: a vezérkari főnök semmiben nem képvisel újat, így úgy tűnik, hogy a védelmi tárca a már részben leszerepelt káderek rotációjától vár látványos javulást. Az első vizsga hamarosan eljöhet: ukrán források szerint Moszkva új offenzívára készül, s az akár január végén vagy február elején megindulhat.

Mélyből a felszínre

Az is a belső konfliktusokra utal, hogy visszakerült a felső vezetésbe Alekszandr Lapin, akit sokan felelősnek tartanak a tavaly őszi kelet-ukrajnai orosz katonai kudarcok miatt. Az októberben Moszkvába visszarendelt Lapin most a szárazföldi erők főparancsnoka lett, s az orosz Igor Girkin – aki 2014-ben még a kelet-ukrajnai szakadárok egyik parancsnokaként a Kreml egyik helyi kedvence volt – azt írta blogjában, hogy Lapin kinevezése „finoman szólva hiba”. „Nem parancsnoki képességeivel van baj – ha vannak egyáltalán ilyenek –, hanem azzal, hogy az ő parancsnoksága alatt szenvedett súlyos vereséget a hadsereg, és hagyott el Harkiv környékén tíz várost. A kinevezése azt jelenti, hogy a védelmi minisztérium vezetése sérthetetlen” – magyarázta. Egy másik orosz elemző, Roman Aljohin szerint Lapinnak vannak előnyei is. „Mint minden tábornokkal, vele szemben is vannak kifogások, hiszen a régi szabályok és elvárások szerint készült fel a háborúra. De sokakkal ellentétben Lapin valódi lövészárok tábornok, azaz ő gyakran megjelenik a frontvonalon, és megkísérli megtanulni, mi kell a korszerű hadviseléshez” – írta.

 

Igor Girkin egy moszkvai tüntetésen 2019. január 20-án
AFP / Alexander Nemenov

Hulló tábornokok

Lapin annak ellenére nem vonult biztonságos távolságra, hogy az invázió első hónapjaiban legalább nyolc orosz tábornok vesztette életét Ukrajnában. Az ukránoknak továbbra is pontos értesüléseik vannak az ellenségről: amikor a közelmúltban Ukrajnába látogatott az egyik orosz „fő héja”, Dmitrij Rogozin, az ukrán tüzérség súlyosan megsebesítette az éppen születésnapját ünneplő volt miniszterelnök-helyettest. „Az ukrán határőrség megállapította, hogy egy orosz állampolgár jogellenesen átlépte a határt, és az ideiglenesen orosz ellenőrzés alatt lévő területen tartózkodik. Mivel a határőrség nem tudta személyesen átnyújtani a szabályszegésről szóló jegyzőkönyvet, azt azok társai juttatták el a születésnapját ünneplő határsértőnek” – írta decemberi közleményében az ukrán határőrség.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!