Arról a törvénymódosításról szavazott pénteken a varsói szejm, amely megpróbálja kiiktatni az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő egyik szabályt, és ezáltal hozzájuthatna azország a 33 milliárd eurós támogatáshoz, illetve a 11 milliárd eurós kedvezményes hitelhez a Helyreállítási Alapból. Arról van szó, hogy a bírák fegyelmi ügyeiről ne a Legfelső Bíróság egyik, sokak szerint alkotmányellenesen működő testülete döntsön, amelybe Andrzej Duda köztársasági elnök vitatott státuszú bírákat is kinevezett, hanem a Legfelső Közigazgatási Bíróság.

Az ügyészséget és a bírósági fegyelmi felelősöket is irányító Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a radikális kisebbik kormánypárt vezetője elutasította ezt a megoldást. Azzal vádolta Mateusz Morawiecki miniszterelnököt és a Jaroslaw Kaczynski vezette nagyobbik kormánypártot (Jog és Igazságosság, PiS), hogy az EU zsarolásának engedve a nemzeti érdekek ellen cselekszenek. Csakhogy a kormánynak az idén őszi választások előtt nagy szüksége van az eurómilliárdokra a választók megnyeréséhez, a tervezett osztogatáshoz.

A PiS annyira bízott abban, hogy az ellenzék nem tud és nem mer a törvényjavaslat ellen szavazni – hiszen éppen azt követeli régóta, hogy egyezzenek meg az Európai Bizottsággal –, hogy bevitte szavazásra a javaslatot, pedig előtte minden ellenzéki módosító indítványt leszavazott.

Az ellenzék végül nem szavazott igennel, de mégis kisegítette a kormányt: a lengyel szejmben ugyanis – a magyar Országgyűléssel ellentétben – a tartózkodás nem számít „udvarias ellenzésnek”, vagyis elég, ha az igenek száma több, mint a nemeké. Végül 203 szavazattal 52 ellenében fogadták el a törvényt úgy, hogy az ellenzék nagyobb része, 189 képviselő tartózkodott a szavazástól. Nem tartják jónak a törvényt, de nem vállalták a megbuktatását. A PiS számára azonban erős figyelmeztetés, hogy Ziobro pártjának elvben kormánypárti képviselőin (köztük minisztereken, államtitkárokon) kívül tíz saját tagjuk is nemet mondott vagy nem szavazott. Ziobro pedig, akit decemberben a PiS kénytelen volt megvédeni egy ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal szemben, a szavazás után most nyíltan hirdeti, hogy folytatja a harcot a törvény és általában az EU ellen. És ez nem egyetlen harci téma, mert a napokban az Alkotmánybíróság kormnánypártok által jelölt tagjai is egymásnak estek.

Most az alkotmánybíróságban csapnak össze a lengyel jobboldal szembenálló erői

Hat lengyel alkotmánybíró új elnökválasztást követel a testületben. Az újabb viszály mögött a két kormánypárt szembenállása tűnik fel. A jogi vita lényege az, hogy egyes törvényértelmezések szerint decemberben lejárt az alkotmánybíróság (ab) elnökének megbízatása, tehát új elnököt kell választani, míg ő maga és támogatói ezt vitatják.

A bírósági törvény ügye a pénteki szavazással még nincs lezárva. Először is komoly alkotmányossági agályok merülnek fel az elfogadott megoldással szemben, ugyanis bár a Legfelső Közigazgatási Bíróság tekintélyes, önálló, és függetlenségét a rendes bírósági rendszernél jobban megőrzött intézmény, de feladatát az alkotmány pontosan meghatározza. Abban pedig nincs szó arról, hogy a tőle elkülönülő rendes bíróságok bíráinak ügyeiről tárgyaljon. Mellesleg a szervezet elnökét senki meg se kérdezte erről, a sajtóból értesült a tervről. Emellett biztosan lesznek módosító javaslatai az ellenzéki többségű szenátusnak is, ahová most kerül a törvény. És végül bizonytalan az is, hogy Duda elnök végül nem vétózza-e meg. Ő ugyanis vérig sértődött azért, mert nem beszélték meg vele előzetesen a tervezetet, és felháborodott azon, hogy bizonyos esetekben felül lehetne bírálni az ő bírói kinevezéseit, ami pedig az egyik legfőbb államfői jogkör. Az őt 2015-ben és 2020-ban jelölő párt azonban abban bízik, hogy az elnök nem vállalja az ország megfosztását az uniós eurómilliárdoktól.

A következő hetekben tehát komoly politikai és jogi csaták várhatóak, és az ellenzék nem várhat hálát a segítségért: azt ugyanis Ziobro és Kaczynski teljes egyetértésben hirdeti, hogy az ellenzék választási győzelme a lengyel szuverenitás elvesztésével járna, Donald Tusk volt miniszterelnök, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője pedig egyszerre német- és oroszbérenc.

Varsó módosít a legfelsőbb bírósági törvényen a helyreállítási források kifizetése érdekében

A lengyel EU-ügyi miniszter szerint a szóban forgó törvénymódosításokat feltehetőleg még kedden benyújtják a szejmbe.