A szerb elnök szerint a Nyugat azzal a céllal gyakorol nyomást Szerbiára, hogy destabilizálja az országot, ezért is történnek az ilyen jellegű támadások mindig összehangoltan a média, a civil szervezetek és a különböző, nyomásgyakorlásra alkalmas - például egyházi vagy szurkolói - csoportok részéről. A célok elérése érdekében "Szerbia folyamatos démonizálása" zajlik, például azt mondják, hogy a választások nem demokratikus módon zajlottak, erre azonban egyetlen bizonyíték sincs vagy azt állítják, hogy rossz a média helyzete - magyarázta Aleksandar Vucic.

Szerinte a nyomásgyakorlás másik módja, hogy Belgrádra mutogatnak, amikor a tavaly szeptemberben Észak-Koszovóban történt, rendőrök elleni támadásról van szó. "Közhellyé vált Szerbiára mutogatni annak érdekében, hogy csökkentsék Albin Kurti (koszovói miniszterelnök) felelősségét a szerbek Koszovóból történő elűzésében" - emelte ki Aleksandar Vucic. A harmadik mód pedig szerinte a különböző "ügyek" kitalálása, amelyekben az derül ki, hogy a kétes ügyekben résztvevők mind Aleksandar Vucic partnerei voltak. "Ha ezt minden nap csinálják, akkor az emberek ezt ellenőrizni fogják" - mondta, hangsúlyozva: az embereknek tudniuk kell, hogy ezek a támadások nem véletlenül történnek.

Vucic szerint ez a belgrádi hozzáállás nem tetszik a Nyugatnak, amely azt szeretné, hogy olyan bábkormány irányítsa az országot, mint amilyen 2012 előtt volt. "Ez látszik ezekből a kérdésekből. Ez a kormány elismerné Koszovót, azonnal szankciókat vezetne be Oroszország ellen és megszakítaná a gazdasági kapcsolatokat Kínával" - hangoztatta az elnök. Vucic. Szerinte ezt a baloldali, bábkormány felállítását szeretnék elérni azzal, hogy folyamatosan bűncselekményeket akarnak az ország vezetőihez kötni, hogy embertelennek állítják be az országot, és alapvetően rossz képet festenek Szerbiáról és az ott élők helyzetéről.

Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik Oroszországhoz és noha elítélte Moszkva Kijev elleni agresszióját, nem hajlandó csatlakozni az uniós büntetőintézkedésekhez, ahogyan Kínával sem akarja megszakítani a gazdasági kapcsolatokat. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Vucic egyébként szombat délben fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt egy munkamegbeszélésre. A tárgyaláson a magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok mellett az ukrajnai háború, a Nyugat-Balkán - így Szerbia - európai integrációja és a nemzetek szuverenitásának ügye is szóba kerül - mondta az MTI-nek Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke.