Idén március 5-re esik az úgynevezett szuperkedd, azaz az amerikai előválasztási ciklus legkiemelkedőbb napja, amikor 15 államban (Alabamában, Alaszkában, Arkansasban, Kaliforniában, Coloradóban, Maine-ben, Massachusettsben, Minnesotában, Észak-Karolinában, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Utahban, Vermontban és Virginiában) döntenek a pártok szavazói arról, hogy a delegáltjaik kit támogassanak majd a republikánusok és a demokraták nyári jelölőgyűlésén.

Sőt, ezúttal egy 16. államban, Iowában is eldől a demokraták előválasztása.

Ahogy a BBC írja, a szuperkeddi eredmények azt mutatják meg, hogy Joe Bidennek és Donald Trumpnak milyen erősségei és gyengeségei lehetnek az előttünk álló elnökjelölti kampányban.

Az amerikai előválasztási rendszerben a két nagy párt a saját nyári kongresszusán dönt arról, hogy hivatalosan kit indít az elnökválasztáson, ehhez előzetesen úgynevezett küldötteket kell meggyőzniük a jelölteknek ahhoz, hogy végül őket támogassák.

A republikánus elnökjelöltség megszerzéséhez 1215 küldött támogatása kell, a demokratáknál (ahol több küldött vesz részt a kongresszuson) 1968.

Donald Trump az idei szuperkedden legalább 773 küldött támogatását fogja elnyerni a saját kampánya számításai szerint. Neki jelenleg 244 küldöttje van, míg republikánus riválisa, Nikki Haley 43-mal rendelkezik.

A közvélemény-kutatásokban két számjegyű előnnyel vezető republikánus exelnök arra készül, hogy végre kiütheti utolsó, párton belüli ellenfelét a versenyből. A volt ENSZ-megbízott Haley annak ellenére nem lépett még vissza, hogy eddig csak egyetlen győzelmet aratott a jelölőszavazások során, és a mély zsebű adományozók már rég kihátráltak mögüle.

Az Egyesült Államok jelenleg, demokrata elnöke szinte biztos, hogy a szuperkedden bezsebeli pártja jelölését.