Hivatalosan is a NATO teljes jogú tagja lett Svédország.

A skandináv ország azt követően vált a szövetség teljes jogú tagjává, hogy a magyar Országgyűlés február 26-án utolsóként ratifikálta a csatlakozási kérelmét, Sulyok Tamás pedig szerdán aláírta az erről szóló döntést.

Svédország és Finnország felvétele az észak-atlanti szövetségbe azután kezdődött el, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát két évvel ezelőtt.

A két ország csatlakozásáról szóló két külön törvényt 2022 júliusában nyújtották be, a finn csatlakozást tavaly március végén 182 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül ratifikálta az Országgyűlés, a svéd csatlakozásról viszont csak most szavaztak, pedig a kormány képviselői sokszor elmondták, hogy nem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amelyik megszavazza.

Hogy ebben nem lett igazuk, január végén dőlt el végérvényesen, akkor írta ugyanis alá Recep Tayyip Erdogan török elnök Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációs okmányát.

Ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is határozottan felszólította Magyarországot, hogy fogadja el a csatlakozást, egy napirend előtti felszólalásában pedig már Orbán Viktor miniszterelnök is sürgette azt. Február elején az ellenzéki pártok hívtak össze rendkívüli ülést, ahol a bővítést akarták megszavazni, a Fidesz képviselői azonban nem jelentek meg.

Ott volt azonban több NATO-tagállam nagykövete is, köztük David Pressman amerikai diplomata is, aki később is bement a Parlamentbe megnézni, ahogy végül megszavazzák Svédország felvételét a katonai szövetségbe.

Magyarország arra hivatkozva blokkolta eddig a bővítést, hogy Svédország nem mutat kellő tiszteletet, márpedig egy olyan szövetségesi viszonyban, amelyet a NATO-tagság jelent, elengedhetetlen a bizalom az országok között. A hivatalos kommunikáció szerint ez feszültséget okozott a Fidesz-frakcióban, a jelek szerint ezt épp olyan jól sikerült feloldani, mint tavaly a finnek esetében, ahol ugyanerre hivatkozva húzták az időt.

Miután Orbán Budapestre hívta tárgyalni Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, az ország külügyminisztere közölte, hogy NATO-ügyben nincs miről tárgyalni, majd a kormányfő is úgy hivatkozott válaszlevelében a két országra, mint NATO-szövetségesek.

Kristersson végül mégis tárgyalt Orbánnal, a találkozó után közös sajtónyilatkozatban jelentették be, hogy a magyar állam négy új Gripen repülőgépet vásárol a svédektől. Igaz, ezt az üzletet már évekkel korábban nyélbe ütötték, a járművek pedig várhatóan 2025-ben vagy 2026-ban érkezhetnek meg.