Atomtengeralattjárót küldenek az amerikaiak a közel-keleti partokhoz – írja a Pentagon bejelentésére hivatkozva a BBC.

A USS Georgia atomtengeralattjárón felül már a régió felé tart az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó csapásmérő kötelék is, ezt a Pentagon szerint megsürgették, hogy az eredeti tervek szerinti érkezési időpontnál hamarabb érje el a célját.

A csapásmérő kötelék már amúgy is úton volt a Közel-Kelet felé, hogy felváltson egy másik amerikai hajót.

Mit jelent ez az átcsoportosítás, mekkora haderőt mozgat ezzel Washington a térségbe? A USS Georgia egy Ohio-osztályú atomtengeralattjáró, ami nem azt jelenti, hogy rendelkezik atomtöltettel, hanem azt, hogy atommeghajtású, azaz egy nukleáris reaktor működteti. A fegyverzetét tekintve alkalmas arra, hogy szárazföldi célpontokat támadjon, hiszen 154 darab Tomahawk-típusú robotrepülőgéppel szerelték fel. Ezeket remekül fel lehet használni például a Hezbollah állásai ellen.

A csapásmérő kötelékben a repülőgép-hordozón és a fedélzetén található mintegy 60-70 repülőn (az Abraham Lincoln esetében többek között F-35-ös és F-18-as vadászokról, illetve helikopterekről van szó) felül van még legalább 2-3 cirkáló és egy rombolóraj is, hiszen önmagában egy repülőgéphordozó igen sérülékeny célpont lenne a tengeren.

Ezek alapján kijelenthető, hogy Washington igen jelentős haderőt küld a térségbe, ráadásul a csapásmérő kötelék minden bizonnyal a Perzsa-öbölbe fog megérkezni, hiszen az Abraham Lincoln az átvezénylése előtt a Csendes-óceánon teljesített szolgálatot, illetve ott állomásozott a Theodore Roosevelt csapásmérő kötelék és a Lincolnt ennek a felváltására rendelték a térségbe. Ez azt is jelenti, hogy a kötelék elsődleges feladata az Irán felől Izrael irányába indított támadások semlegesítése lesz.

A USS Georgia ezzel szemben vélhetően a Földközi-tenger felől közelíti meg a területet, már csak azért is, mert korábban az olasz partok mellett gyakorlatozott.

Az utóbbi hetek egyik legnagyobb kérdése, hogy mikor és milyen formában szándékozik Irán visszavágni Izraelnek a Hamász politikai szárnyát vezető Iszmail Hanije teheráni meggyilkolása miatt. Első mérgében az iráni vezetés bosszút esküdött és még Szijjártó Péterrel is megüzenték Izraelnek, hogy meg fogják támadni.

Mialatt azonban a Forradalmi Gárda erői az iraki határ mellett gyakorlatoztak, a teheráni vezetők kevésbé tűntek elszántnak, mint azt mutatták a merényletet követő napokban. Olyannyira, hogy az amerikaiak a múlt héten még azt közölték, hogy a közeljövőben nem is számítanak komolyabb iráni műveletre.

Ez mostanra azonban megváltozott, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója, John Kirby bejelentette, hogy ezen a héten számítani lehet Irán és a hozzá kapcsolódó fegyveres szervezetek részéről Izrael elleni támadásra.

Mindeközben Teherán egyfelől közölte, hogy a megfelelő időpontban, a megfelelő módon fog választ adni Hanije megölésére, másfelől viszont azt is megszellőztette a Reutersnek, hogy a csütörtökön újrainduló gázai béketárgyalások eredményétől teszi függővé, hogy támadást indít-e Izrael ellen.