Tomaz Vesel szlovén politikus visszalépett az uniós biztosi jelöltségtől, mivel az Európai Bizottság elnöke több női jelöltet szeretne látni – írja a Politico.

Az éppen zajló biztosállítási folyamatban Ursula von der Leyen több országra is nyomást helyezett, hogy férfi jelölt helyett nőt indítsanak, vagy jelöljenek biztosnak egyszerre egy nőt és egy férfit, hogy közülük egyet választva szabadon lehessen összeállítani a nemek kívánt arányát.

Az Európai Unió végrehajtó hatalmi ágának tekintett testületbe minden ország egy politikust küldhet. A jelölteket megválasztása megvétózható, ám jogi értelemben se a bizottság elnöke, sem az EU akármelyik másik szerve nem szólhat bele, hogy melyik ország kit és milyen nemű embert küldjön Brüsszelbe.

A jogi értelmezéstől persze eltér a gyakorlat, Ursula von der Leyen sok, jellemzően kis súlyú EU-s országra helyezett nyomást, hogy férfi helyett nőt küldjön a bizottságába. Jelenleg a 26 kiosztható pozícióból kilencre jut női jelölt. (Németország emberét már von der Leyen személyében korábban megválasztották, mint a testület elnöke.) A jelenlegi állás szerint tehát a bizottság pontosan egyharmadát alkotnák nők, amit a néppárti von der Leyen és szövetségesei kevesellnek. Ilyen tekintetben a jelenlegi arányszám visszalépés Von der Leyen korábbi ciklusához képest, inkább hasonlít az azt megelőző Jean-Claude Juncker-féle bizottságra.

A probléma csupán annyi, hogy ez az arány is erős ráhatásra jött össze, a jobban befolyásolható kisebb államok sorra léptetik vissza jelöltjeiket. Románia eredetileg férfit, Victor Negrescut jelölte a pozíciójára. Bukarest szerint az előző két ciklusban nőt küldtek Brüsszelbe, ezért a változatosság kedvéért idén kipróbálnának egy férfit. Nem így történt, a jelölési határidő lejárta után az eredeti választás helyett Roxana Minzatu női szociáldemokrata EP-képviselő kapta meg a lehetőséget. A román sajtóra hivatkozó Politico azt írja, hogy a miniszterelnök közleményben adta hírül, hogy von der Leyen telefonon hívta fel Minzatut, ezután született meg a döntés. Belgium sokáig kivárt, végül a határidő lejárta után nevezte meg jelöltjét, Hadja Lahbib-et. Augusztus 27-én von Der Leyen a Máltának sugallta azt, hogy holmi férfi kiküldése helyett hadd maradjon pozíciójában a jelenleg regnáló Helena Dalli – írják a máltai lapok. Ám a máltai miniszterelnök kitartott korábbi jelöltje, Glenn Micallef mellett.

A férfi jelöltjük levételével Szlovénia kooperatívabbnak bizonyult, noha az új jelöltet még nem nevezték meg. Robert Golob szlovén miniszterelnök elfogadta a visszalépést, Von der Leyen pedig még nem kommentálta az esetet. A váltás azért is érdekes, mivel a szlovén kormány még néhány nappal korábban is a nyomásgyakorlás elutasításáról posztolt X-en. „A mai munkamegbeszélés után a koalíciós partnerek továbbra is egyhangúlag úgy vélik, hogy Tomaz Vesel az egyetlen szlovén jelölt, aki az Európai Bizottságba küldhető” – áll a nyilatkozatban. A poszt még ma is látható, de a jelölt visszalépett.

A Politico egy korábbi elemzésében azt írta, hogy a bizottság elnökét túlnyúlna a hatáskörei takaróján, és politikai szempontból nem reális egy országnak két jelöltet állítania a saját kormányzó pártjaiból, és egymás ellen versenyeztetni őket, mivel az egyikük mindenképpen veszíteni fog. Egy garantáltan vesztes küzdelembe pedig nem sok ambiciózus politikus menne bele. A bizottság elnökének nyomásgyakorlását sok európai politikus a kompetencia alapú kiválasztás elleni támadásként éli meg, míg a kvótarendszerek támogatói üdvözlik a fejleményeket.