A kormányzó Grúz Álom a szavazatok 53,93 százalékával megnyerte az október 26-i parlamenti választásokat – jelentette be az ország választási bizottságának szombati ülésén a testület elnöke, Giorgij Kalandarisvili, hozzátéve, hogy az ellenéki pártok koalíciója a voksok 37,79 százalékával a második helyet szerezte meg.

Ezt megelőzően az ülés egy rövid időre félbeszakadt, mert az eredményhirdetés előtt David Kirtadze, a bizottság egyik ellenzéki tagja fekete festéknek látszó anyagot vágott Kalandarisvili arcába. Az incidens előzménye az volt, hogy Kirtadze azt mondta, “a választási eredmény nem tükrözi a választók valódi döntését”, amire Kalandarisvili úgy reagált, hogy “éppen az efféle nyomásgyakorlás és személyes inzultusok mutatják meg újra, hogy nem állnak rendelkezésre kézzelfogható bizonyítékok a választás állítólagos manipulációjáról”.

A tanácskozás közben az ellenzéki koalíció több száz szimpatizánsa tüntetett a bizottság székháza előtt, miután a választások tisztaságát vitató Nyugat-barát államfő, Szalome Zurabisvili hétfőn új választás megtartását követelte. Azt hangoztatta, hogy Grúziának “legitim parlamentre és kormányra van szüksége”.

A korlátozott jogkörrel rendelkező államfő korábban azt mondta, “Oroszország csalással beleavatkozott a választásba”, Moszkva azonban tagadja ezt. Az ellenzéki pártkoalíció és egyes nyugati választási megfigyelők ezenkívül szavazatvásárlással, fizikai erőszakkal, csalással, dezinformációval és politikai nyomásgyakorlással vádolják a kormánypártot.

A választás után több alkalommal is volt tüntetés, az Európai Unió vezető tisztségviselői pedig a szabálytalanságok részletes feltárását és az eredmény felülvizsgálatát követelték.

Irakli Kobahidze miniszterelnök ugyanakkor a választások lebonyolítását “teljesen igazságosnak” értékelte, és egy beszédében azt mondta, kormánya továbbra is elsődleges célként kezeli Georgia európai uniós és NATO-csatlakozását. Kobahidze hétfőn azt is kijelentette, hogy kormánya betilthatja az ellenzéki pártok működését abban az esetben, “ha továbbra is alkotmánysértő cselekményeket és tevékenységet folytatnak”.

A választások előtt a külföldi ügynökökről szóló törvény miatt alakult ki feszültség Grúzia és az Európai Unió köz9tt. Az Európai Bizottság (EB) és az Egyesült Államok először élesen bírálta törvényt, majd az EB július elején arra hivatkozva függesztette fel az ország uniós csatlakozásának a folyamatát, hogy a törvényt orosz mintára fogadták el. A grúz kormány azzal utasította vissza a bírálatokat, hogy a törvényre csak a pénzügyi átláthatóság miatt volt szükség, mert szerinte a külföldről érkező finanszírozás azt jelenti, hogy az érintett georgiai civilszervezetek és pártok külföldi érdekeket képviselnek.

(Kiemelt kép: Az ellenzéki képviselői tagjai beszélnek a tömeghez a választások utáni egyik tüntetésen 2024. november 4-én.)