Rendkívüli hadiállapotot rendelt el Dél-Korea elnöke, Jun Szuk Jeol – számolt be a BBC. A kelet-ázsiai ország államfője a helyi idő szerint késő esti televíziós bejelentésében arról beszélt, hogy az észak-koreai kommunista erők elleni védelem és az államellenes elemek eliminálása miatt volt szükséges a lépés.

Jun szerint a liberális, alkotmányos rend védelmének érdekében nem maradt más választása, mint a hadiállapot elrendelése, de azt rövid beszédében nem részletezte, hogy ez pontosan milyen intézkedésekkel jár.

“Hogy megvédjem a liberális Dél-Koreát az Észak-Korea kommunista erői által jelentett veszélyről, és megszabadítsam az államellenes elemektől, elrendelem a rendkívüli hadiállapotot” – mondta Jun az Al Jazeera beszámolója szerint. “Ez egy elkerülhetetlen intézkedés a szabadság és az emberek biztonságának biztosítása és a nemzet stabilitásának garantálása érdekében a felforgató, államellenes elemek által gerjesztett zavargásokkal szemben” – indokolta az államfő döntését.

Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök elrendeli a rendkívüli hadiállapotot 2024. december 3-án.

Handout / South Korean Presidential Office / AFP

A nemzetgyűlés a betiltása ellenére összeült, és megszavazta a hadiállapot megszüntetését

A portál szerint a parlamentben többségben lévő, legnagyobb ellenzéki erő, a Demokratikus Összefogás Pártja összehívta a nemzetgyűlés képviselőit. A párt vezetője a bejelentés után nem sokkal közölte, hogy alkotmányellenesnek tartják a hadiállapot elrendelését. Li Dzse Mjung szerint az államfő pártjának, a Polgári Erő Pártjának vezetője arról tájékoztatta, hogy ők sem fogják támogatni a statáriumot – írja a BBC.

Han Dong Hun, az államfő pártjának az elnöke közleményben jelezte, hogy hibás döntésnek tartja a hadiállapot elrendelését, és az emberekkel közösen meg fogja azt akadályozni. Li Dzse Mjung ellenzéki vezető felszólította az embereket, hogy gyülekezzenek a nemzetgyűlés épülete előtt – írja a BBC. A rendőrség buszokkal állta el a bejáratokat, a Yonhap szerint a képviselőket, a parlamenti dolgozókat és a sajtó akkreditált képviselőit viszont beengedik az épületbe. A nemzetgyűlés elnöke felszólította a rendőrséget és a hadsereget, hogy maradjanak a helyükön. A kormánypárt vezetője arról beszélt, hogy a katonaságnak nem kellene követnie a hadiállapot alkotmányellenes elrendelését.

Helyi idő szerint hajnali 1 előtt néhány percel a nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy megnyitja a parlamenti ülést a hadiállapot elrendelésére válaszul – írja a Yonhap. Nem sokkal később már meg is szavazták a képviselők, hogy követelik a hadiállapot megszüntetését. A BBC szerint a 300 képviselőből 190 tartózkodott az ülésteremben, akik egyhangúlag támogatták a tiltakozást. Az ország alkotmánya szerint a hadiállapotot meg kell szüntetni, ha a nemzetgyűlés többsége így határoz, így a parlament elnökének irodája szerint a hadiállapot a szavazást követően érvénytelen – számolt be a Yonhap. A nemzetgyűlés elnöke felszólította a katonákat, hogy hagyják el a parlament épületét.

Az elnöknek meg kellene szüntetnie a rendkívüli hadiállapotot a nemzetgyűlés szavazását követően. Mostantól a rendkívüli hadiállapot érvénytelen”

– mondta Vu Von Szik, a nemzetgyűlés elnöke. “Az emberek nyugodtak maradhatnak. A nemzetgyűlés a néppel együtt fogja védeni a demokráciát” – tette hozzá a CNN beszámolója szerint.

A szavazást követően a hadsereg csapatai elkezdtek kivonulni a nemzetgyűlés épületéből – írja a CNN. Han Dong Hun, az elnök pártjának vezetője arról írt közösségi oldalán, hogy a szavazással megszűnt a hadiállapot hatálya. Azt is közölte, hogy pártja “sajnálja” az elnök bejelentését – számolt be az Al Jazeera.

A dél-koreai rendőrség a BBC szerint bejelentette, hogy a hadiállapot a parlament szavazása ellenére fennmarad, amíg az elnök nem dönt annak megszüntetéséről.

A hadsereg betiltotta a politikai tevékenységeket

A dél-koreai ügynökség azt is közölte, hogy a hadsereg főparancsnoka, Pak An Szu lett kinevezve a hadiállapot parancsnokáknak. A Yonhap szerint a katonai vezetés helyi idő szerint este 11-től betiltott minden politikai tevékenységet, így a tüntetéseket, a pártok működését és a nemzetgyűléssel kapcsolatos tevékenységeket is.

Pak An Szu elrendelte az összes sajtótermék felügyeletét, és 48 órát adott a hónapok óta sztrájkoló rezidens orvosoknak, hogy visszatérjenek a munkába. Azokat, akik megsértik a rendeleteket, azonnal letartóztahatják és házkutatást hajthatnak végre velük szemben. “A szabad demokrácia elutasítása és a felforgatás kísérlete tilos, az álhírek, a közvélemény manipulálása és a hamis uszítás tilos” – összegezte rendeletét Pak. A hadiállapot bevezetésével a parancsnok felügyeli az állam adminisztratív és jogi működését, őt pedig ilyenkor nem a védelmi miniszter felügyeli, mint általában, hanem az elnök, azaz Jun Szuk Jeol.

A hírügynökség azt is közölte, hogy a hadsereg csapatai behatoltak a nemzetgyűlés területére, a főépületen belül pedig barrikádokat állítottak fel. A BBC arról ír, hogy a 300 fős parlamentnek mintegy 70 képviselője tartózkodik az épületben, a többiek kívül gyülekeznek. A lap beszámolója szerint a parlament előtt tüntetők gyülekeznek, akik összecsaptak a helyszínen lévő rendőrökkel. Időközben a parlament tetejére helikopterek szálltak le – számolt be a BBC. A tüntetők többek között azt skandálják, hogy “Nem a hadiállapotra!”, “Sújtsunk le a diktatúrára!” és “Nyissátok ki a kapukat!”.

Rendőrök próbálják visszatartani a nemzetgyűlésbe bejutni próbáló embereket a dél-koreai Szöulban, a nemzetgyűlés főkapuja előtt 2024. december 3-án, miután Yoon Suk Yeol elnök rendkívüli szükségállapotot hirdetett

AFP / JUNG YEON-JE

A dél-koreai hírügynökség szerint az ország védelmi minisztere összehívta az ország hadseregének legfontosabb parancsnokait egy értekezletre a bejelentést követően. Hasonlóan tett több tárca vezetője a a saját területéhez tartozó legfontosabb szereplőkkel, így a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a földügyi miniszter is azonnali értekezletet rendelt el.

Szöul polgármestere, Oh Sze Hun, az elnök párttársa rövid közleményben jelezte, hogy ellenzi a hadiállapot bevezetését. “A hadiállapotot vissza kell vonni” – írta az Al Jazeera szerint. Az ország korábbi elnöke, Mun Dzse In a közösségi médiában arról írt, hogy a dél-koreai demokrácia “kritikus állapotban” van, és arra kérte az embereket, hogy fogjanak össze és segítség a nemzetgyűlés működését.

Tüntetők a dél-koreai nemzetgyűlés épületénél 2024. december 3-án éjjel, miután Jun Szuk Jeol elnök elrendelte a hadiállapotot.

STR / YONHAP / AFP

Az ország legnagyobb közösségi oldala, a Naver és a hozzá köthető hírportál a hadiállapot elrendelését követően összeomlott, nem sokkal később azonban helyreállt a szolgáltatás. A leállás mögött a forgalom hirtelen növekedése állhatott az oldal szerint.

A szöuli rendőrség a második legmagasabb fokozatú veszélyhelyzetet rendelte el – írja az Al Jazeera. Ez azt jelenti, hogy a parancsnokok és a személyzet kötelesek a kijelölt parancsnokságokon kell maradniuk és vészhelyzeti kommunikációs csatornákat kell fenntartaniuk. A szabadságokat felfüggesztik és a rendelkezésre álló rendőri erők felét mozgósítják.

A Fehér Ház közleményben közölte, hogy az Egyesült Államok felvette a kapcsolatot a dél-koreai kormánnyal, és figyelemmel követik az eseményeket. Az amerikai hadseregnek mintegy 28,5 ezer katonája állomásozik a távol-keleti országban, elsősorban az észak-koreai fenyegetés miatt. Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy aggodalommal figyelik az eseményeket, és abban bíznak hogy a politikai vitákat sikerül békés módon és a törvény keretei között rendezni.

Jun Szuk Jeol televíziós beszédében azzal vádolta meg ellenzékét, hogy Észak-Koreával szimpatizálnak és megbénították a kormány működését – írja az AP. A hírügynökség felidézte, hogy az elnök pártja és a parlamenti többséggel bíró Demokratikus Összefogás Pártja között az elmúlt időszakban patthelyzet alakult ki a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Az elnök beszédében többek között arra is kitért, hogy az ellenzéki párt a héten megpróbálta elmozdítani az ország legfőbb ügyészeit – számolt be a Reuters.