Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter közölte: mivel az Állami Választási Bizottság (pontosabban annak kormánypárti többsége 5:4 arányban) elutasította a tavalyi választásokon ellenzékbe került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kampányelszámolását, nem utalja át a párt költségvetési támogatását. Igaz, hogy a Legfelső Bíróság (LB) Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kamarája a napokban hatályon kívül helyezte a testület határozatát, mert törvénysértőnek minősítette (éppen a PiS változtatta meg a törvényt, hogy a korábban független bírákból állott választási bizottságba politikai delegáltakat ültessenek be, csak ez most rá ütött vissza), de az LB-nek ezt a kamaráját a kormány nem ismeri el. Ugyanis mind az Európai Unió Bírósága, mind az Európai Uniótól független, az Európa Tanácshoz tartozó Európai Emberi Jogi Bíróság kimondta, hogy ez a kamara nem tekinthető törvényes bíróságnak, mert tagjait – a politikai zsargonban „újbírókat” – az alkotmánysértő módon, politikai döntéssel kinevezett Országos Bírósági Tanács (OBT) javaslatára helyezte oda a köztársasági elnök.

Ez az OBT mondta ki nemrég, hogy törvénytelenül működik a Tusk-kormány (képünkön Donald Tusk miniszterelnök), amely azonban az említett okból éppen ezt a testületet tartja törvénytelennek. Ezért ha néha közlik is a határozatait a hivatalos lapban, megjegyzésként odaírják, hogy „alkotmányjogilag hibás”. Erről egy szerdai kormányhatározat szól, amely nem jogszabály ugyan, de köti a hivatalos közlöny kiadóját mint kormányszervet. Az LB-döntések többségét egyébként nem is közlik, hivatkozva az említett nemzetközi bíróságok ítéleteire, ahogy az Alkotmánybíróságéit (Ab) sem, mert a kormány szerint az is törvénysértően működik.

Ez az Alkotmánybíróság nem törvényes Alkotmánybíróság – mondta ki a parlamenti többség már júniusban, amire az Ab azt válaszolta: ez a parlament nem törvényes parlament. Az Ab átalakításáról hozott törvény pedig a kormánynak már nyíltan hadat üzenő Andrzej Duda köztársasági elnök vétója következtében nem léphet hatályba.

A PiS költségvetési támogatása körüli konfliktus – azon túl, hogy nem vet jó fényt a lengyel demokráciára, ha a legnagyobb önálló parlamenti frakcióval rendelkező, ám elegendő mandátum híján ellenzékbe szorult párt gyűjtésből próbálja fedezni a jövő évi elnökválasztási kampány költségeit –, komolyan veszélyeztetheti magának az elnökválasztásnak a törvényességét. Ugyanis a választások végső eredményének megállapítására is az LB Rendkívüli Felülvizsgálati és Közügyi Kamarája jogosult, amelyet most a kormány és az azt alkotó négy párt nem ismer el, és ezért az ítéletét nem hajtja végre.

Az Állami Választási Bizottság eredményt kimondó határozata ellen ugyanis mindig szoktak érkezni fellebbezések, ezért az utolsó szót a bírók mondják ki. Node mi van, ha a mostani vezető kormánypárt jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester jön ki győztesnek, és ez ellen fellebbez valaki? Vagy ha fordítva, a PiS által támogatott, bár független civil jelöltnek beállított Karol Nawrocki történész győzelmét támadják meg? A parlamenti többség attól függően fogja elismerni vagy elvetni az LB illetékes kamarájának döntését, hogy az neki kedvező-e? És mit csinál majd ekkor Duda elnök, akinek az utódját májusban választják meg, de csak augusztusban távozik?

Erről hetek óta törik a fejüket a legokosabb lengyel jogtudósok, de egyelőre fogalma sincs senkinek, hogy mi a megoldás.